Imázs-kutatás a város idegenforgalmáról

A Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszéke április és június között egy átfogó kutatást végzett Zalaegerszeg turisztikai ismertségéről, imázsáról, illetve arról, hogy az itt élők mennyire kötődnek a városhoz. A kérdőíves felmérést a magyar lakosság körében és a zalaegerszegiek körében egyaránt elvégezték; országos szinten 1047 fő, helyben pedig 549 fő töltötte ki a kérdőívet. A kutatás másik részében szakértői mélyinterjúk is készültek. Főleg a város gazdasági, kulturális, idegenforgalmi vagy civil szférájában dolgozó szakembereket kérdeztek meg, de a közel negyven interjúalany között olyanok is voltak, akik nem Zalaegerszegen élnek vagy dolgoznak.

A kutatás kiértékelése néhány hete megtörtént. A hetven oldalas elemzésből röviden az derül ki, hogy a város imázsa döntően pozitív. Erősségünk a természetes környezet és a nyugalmas, élhető város. A lehetőségeinket azonban nem használjuk ki megfelelően, sőt nem is kommunikáljuk elég hatékonyan.

Termálfürdő, Aquacity, Göcsej, ZTE, skanzen, dombok, TV-torony, vonzó környezet – nagyjából ezek azok a jelenségek, látványosságok, amik egy átlag magyar lakosnak eszébe jutnak Zalaegerszegről. Tíz megkérdezettből hét járt már a városban. Sokan rokonokhoz, barátokhoz jönnek. A felmérések szerint a tényleges turisták mindössze 2,2 vendégéjszakát töltenek el itt. A legtöbben a fürdőzési lehetőségeket és a Göcseji Falumúzeumot ismerik. A Magyar Olajipari és Gázipari Múzeum, a zsinagóga, a kvártélyház és a Gébárti-tó ismertsége alacsony, és az Egerszeg Fesztiválról is csak kevesen hallottak. Összességében is elmondható, hogy a városnak, mint turisztikai desztinációnak alacsony az ismertsége. Általános jellemzője pedig annyi, hogy szép.

A nyugalom szó mellett mind az országos szinten megkérdezettek, mind pedig a helyi lakosok körében megjelenik az unalom szó is, a várossal, illetve a lehetőségekkel kapcsolatban. Ennek ellenére a zalaegerszegiek erősen kötődnek városukhoz. (44,3 százalék azt válaszolta, hogy nagyon erős a kötődése, míg 33 százalék egyszerűen csak kötődik hozzá.) Az itt élők 37,4 százaléka a természeti adottságokra, a zöldfelületek magas arányára a legbüszkébb (van, aki szerint ez a "magyar Toszkána"). A városképet élhetőnek, emberléptékűnek, otthonosnak találják az itt élők. A zalaegerszegiek szerint előny, hogy könnyen megközelíthető a Balaton-környék, valamint a tengerpart és több szomszédos ország is. Azt is pozitívnak találják, hogy sokat fejlődött a kerékpárút-hálózat. Az emberek barátságosak, a közbiztonság pedig jó. Ugyanakkor negatívumként említik, hogy unalmas, jellegtelen, szemetes a város, és sok az üres, elhanyagolt épület.

Az itt lakók a turistáknak első sorban a skanzent (22,3 százalék), az Aquacityt (16,9 százalék), a TV-tornyot (14 százalék) és az Egerszeg Fesztivált (11,3 százalék) ajánlanák, ami miatt érdemes ide jönni. Főleg fiatal baráti társaságokat, kisgyermekes családokat, iskolás csoportokat és kerékpáros turistákat látnának szívesen.

A lakossághoz képest kritikusabb válaszokat adtak a szakértők a mélyinterjúk során. Bár náluk is egyértelműen a csendes, nyugodt, szép környezet jelenik meg előnyként. Negatívumként azonban sokan megemlítették a város és térség rossz megközelíthetőségét (autópálya hiányát), a befektetések, és a szakképzett munkaerő hiányát, az elöregedő társadalmat, valamint az építményadó lehetséges káros hatásait. Többen gondolják úgy, hogy a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban a város nem kérdezi meg a szakembereket; különösen igaz ez a turisztikai fejlesztésekre. A mélyinterjúban részt vevők a várost Göcsej kapujaként, kirándulások, csillagtúrák kiindulópontjaként látnák a legszívesebben. Örülnének annak is, ha a kerékpáros turizmus, vagy az extrémsportok (terepkerékpár) fejlődni tudnának.

A megkérdezettek kulturális téren Budapestet és Szombathelyt, szabadidő szempontjából a közeli fürdővárosokat, a táji értékeket tekintve pedig az Őrséget és a Balaton-felvidéket látják versenytársnak. A szakemberek az ökoturizmus fejlesztésében, az egészségturizmusban, a Zala folyó és a természetes környezet (Alsóerdő) jobb kihasználásában és az aktív turizmus fejlesztésében látnának perspektívát.

A Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének swot analíziséből kiderül: a városnak van két olyan erőssége, ami országosan is egyedinek számít. Az egyik a TV-torony (az országban ugyanis csak három helyen van ilyen látványosság), a másik pedig a skanzen (ebből összesen hat létezik Magyarországon). Ezeket, valamint a regionális és természeti adottságokat élményszerűen kellene a látogatók előtt megjeleníteni.

A jövőbeni fejlesztéseknek így az élményközpontúság fokozására, valamint az egységes arculatra és a hatékonyabb marketing tevékenységre kellene koncentrálni. Az előnyök ugyanis nem kapnak kellő publicitást, a város turisztikai és információs honlapjai nem elég színvonalasak, és a tájékoztatás jószerével csak magyar nyelven történik.