Soron kívül vizsgálja a bíróság a sármelléki repülőtér eladását

A felszámolásokkal foglalkozó üzletember júliusban magánszemélyként, de egy brit befektetői csoport megbízásából nyerte el a repülőtéri eszközök megvásárlásának a jogát a felszámoló Vectigalis Zrt.-től. Az akkori információk szerint azonban határidőre nem fizette ki a 800 millió forintos vételár előlegét, ezért a vételi szerződést felbontotta vele a felszámoló, amely a másik ajánlattevővel, Széles Gábor nagyvállalkozó SGH Aviation Kft. nevű cégével kötött szerződést, s az átadás-átvétel azóta meg is történt.

Linusz Imre most arról számolt be az MTI-nek, hogy a repülőtéri eszközök kiírására meghirdetett értékesítési eljárás, valamint az SGH-val kötött szerződés meglátása szerint több ponton is törvénytelen volt, ezért bírósági kifogást nyújtott be a Zalaegerszegi Törvényszékre, amely soron kívüli eljárásban foglal állást az ügyben, s erről írásban értesítette őt.

Az erről szóló dokumentumot az üzletember bemutatta az MTI tudósítójának.

A sármelléki repülőtér ingatlan- és eszközvagyonát 2009 óta hirdette eladásra a Vectigalis, miután a két egykori üzemeltető, a Cape Clear Aviation Kft. (CCA) és az FB Airport Kft. (FB) felszámolása 2009-ben, illetve 2010-ben megindult. A CCA birtokában az utasterminál, a rendőrségi épület és az üzemanyagtöltő, valamint repülőtéri eszközök álltak, az FB kezében pedig a cargoépület volt.

Linusz Imre megítélése szerint szabálytalan volt a júliusi ártárgyalás, amelyen ő - az általa képviselt három brit befektető jelenlétében - egyedül tett érvényes ajánlatot a Magyar Követeléskezelő Zrt. által az FB Airport Kft.-re meghatározott minimálár elfogadásával.

A felszámoló a CCA ártárgyalásából ki is zárta Széles Gábor cégének ügyvezetőjét és jogi képviselőjét a további ajánlattételi eljárásból. Más okok mellett ezért sem köthetett volna utólag az SGH Aviation Kft.-vel szerződést a felszámoló - vélekedett.

Arra a kérdésre, hogy a nyertes ajánlattétel után az általa képviselt befektetői csoport miért nem utalta át a vételár előlegét sem a felszámolónak, Linusz Imre elmondta: a Vectigalis nem kívánt olyan szerződést kötni, amelyben a pályázó személye és a pályázatban pontosan megjelölt vevő - aki a pályázat elnyerése esetén alakít magyar gazdasági társaságot - nem ugyanaz, ez pedig meghiúsította a folytatást.

Az ártárgyaláskor a brit vevők ajánlották meg a 400 plusz 400 millió forintos vételárat, de a felszámoló csak vele, mint magánszeméllyel kötött adás-vételi szerződést. Ezt azonban a brit befektetőket finanszírozó társaság nem fogadta el, mert a finanszírozás a brit vevőkre vonatkozott, a projektfinanszírozási megállapodásokat pedig így nem tudták az új helyzetre alkalmazni - fejtette ki Linusz Imre.

Elmondta azt is: a brit befektetői csoport egy új, szabályos értékesítési eljárásban ismét részt venne, vagy folytatná az adásvétel lebonyolítását, mert azóta megalapították magyar gazdasági társaságukat. Rajtuk kívül ugyanakkor további magyar és külföldi befektetők is jelentkeztek nála, hogy új kiírás esetén ajánlatot tennének a sármelléki repülőtér eszközeire.

Papp Gábor, Hévíz polgármestere (Fidesz-KDNP) - az önkormányzat által létrehozott Hévíz-Balaton Airport Kft. üzemelteti jelenleg a repülőteret - az MTI megkeresésére azt mondta: a reptér működtetését semmilyen formában nem befolyásolja a bírósági beadvány. Úgy vélekedett, hogy ha a törvényszék netán nem tartja szabályosnak az értékesítési eljárást, a Vecitaglisra szállhat vissza az eszközök tulajdonjoga, az önkormányzati cég pedig eddig is a felszámolótól bérelte az infrastruktúrát.

Az MTI érdeklődésére Széles Gábor azt közölte: cége Linusz Imrével soha nem volt üzleti kapcsolatban, a repülőtér vagyonelemeit a felszámolótól vásárolta meg. A másik ajánlattevő is a Vectigalisszal volt kapcsolatban, de hogy neki a céggel van-e üzleti vitája, az semmit nem befolyásol. "Kifizettük az összeget, és a terveink szerint elindítottuk a fejlesztéseket" - fogalmazott Széles Gábor.

Az MTI más forrásból úgy értesült, hogy a brit befektetők közül kettő a 2010-ben csődbe ment Air Slovakia tulajdonosa volt, a harmadik pedig magyar származású brit állampolgár, George Nemeth. A wikipedia angol nyelvű szócikke szerint Ninder Singh Chohan és Harjinder Singh Sidhu, indiai származású brit üzletemberek birtokában volt 2006 és 2010 között a pozsonyi légitársaság, ami az ígéretesen indult üzletmenet ellenére csődbe jutott.