Négymillió fölött a foglalkoztatottak száma

Czomba Sándor (j) foglalkoztatásért felelős államtitkár Lentiben

Czomba Sándor hangsúlyozta: a növekedésben szerepet játszott a migráció és a közfoglalkoztatás is, de a bővülés a versenyszférában létrejött munkahelyeknek köszönhető döntő részben. Az elmúlt három és félévben a bővülésből 50 ezret adott a migráció, a korábbi éveknél 90 ezerrel több embert vontak be a közfoglalkoztatási programokba, és több mint 100 ezer ember a versenyszférában talált munkát.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a 2010 és 2020 közötti időszak legfontosabb célja, hogy egymillió új munkahely jöjjön létre. Az Európai Unió a 20–64 éves korosztályban 75 százalékos foglalkoztatási szintet vár el a tagállamoktól, a magyarországi munkahelyek ilyen növekedésével elérhető ez az arány. Ennek érdekében 2014 és 2020 között az európai uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, ennek egy részét pedig munkahelyteremtésre fordítják. A rendelkezésre álló 7 ezer milliárd forintból a közép- és kisvállalkozói szektornak juttatott támogatással együtt 1200 milliárd forintot terveznek kifejezetten munkahelyteremtésre, foglalkoztatás-bővítésre költeni. Az új munkahelyek döntő többsége a versenyszférában valósul meg, de ehhez elengedhetetlen a gazdaság élénkítése.

Czomba Sándor a Lenti kistérségben megvalósult projektet példaértékűnek nevezte; a képzésekkel és a szolgáltatásokkal növelték a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit, így kedvezőbben alakul a kistérség munkaerő-piaci helyzete.

Vigh László országgyűlési képviselő kiemelte, a hatvan százalék jelentős növekedés a korábbiakhoz képest, hiszen a 2007–2103-as uniós időszakban csak 15 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre a rendelkezésre álló forrásoknak. A kormány határozott szándéka ezzel, hogy egymillió új munkahely jöjjön létre. Ebben a munkában Csehország példáját kívánják követni, miután a hasonló lélekszámú országban 5 millióan dolgoznak, míg Magyarországon jelenleg több mint 4 millióan. Tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen cél elérését több tényező befolyásolhatja, biztató azonban, hogy a kormányváltás óta 3,7 millióról 4 millió fölé tudták növelni a foglalkoztatást. Ma hazánkban mintegy ötszázezren vannak munka nélkül, miközben ugyanennyi munkahelyet kínálnak a munkáltatók. A kereslet-kínálat összehangolása érdekében olyan képzéseket szeretnének indítani továbbra is, ami egyezik a gazdaság, a munkaadók igényeivel, s ami éppen ez okból a résztvevők tartós munkába állását segíti.

Horváth László, Lenti polgármestere elmondta, a városban az országos átlag alatti, 5-7 százalék közötti a munkanélküliségi ráta, a hátrányos helyzetű emberek azonban nehezen tudnak munkát találni. A most megvalósult projekt jelentősége az, hogy az érintettek elhelyezkedési esélyeit javította. A mintegy 200 millió forint uniós támogatást élvező programba előzetes megkeresések, interjúk alapján több mint 200 hátrányos helyzetű munkanélkülit vontak be. A képzéseken négy szakmában (dísznövénytermesztő, erdőművelő, lemezlakatos és hulladéktelep-kezelő) összesen 60 ember tanult; közülük 20-nak biztosították a továbbfoglalkoztatást a képzés befejezése után, 120 ember pedig tréningeken, mentálhigiénés foglalkozásokon vett részt.