Jó minőségű magyar élelmiszereket állítsunk elő!

A Baki Agrocentrum agrárgazdasági konferenciáján

Kardeván Endre fontos kormányzati célnak nevezte az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett élelmiszeripar helyreállítását, a stabil felvevőpiac biztosítását a mezőgazdasági termékek számára, a versenyképesség növelését valamint a lakosság ellátását biztonságos és kiváló minőségű hazai előállítású élelmiszerekkel. Kiemelte, hazánknak az alapanyagok helyett nagy feldolgozottságú élelmiszereket kell exportálnia. Mint fogalmazott, ennek érdekében megkerülhetetlen a működési és fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése. Beszélt az elmúlt két évben kialakított a nemzetközi kapcsolatokról, melyek az exportlehetőségek bővítését jelentették a magyar állattartók számára. Az új piacok között megemlítette az Orosz Föderációt, Szaúd-Arábiát, Algériát, Hong-kongot, Vietnámot, Mexikót, Brazíliát és az Egyesült Államokat, ahová szarvasmarha-, birka- és sertéshúst, valamint baromfit és halat szállítanak illetve szállítani fognak.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár arról beszélt, hogy 2011-ben rekordévet zárt a magyar mezőgazdaság, az akkor elért kibocsátási szintet a kedvezőtlen időjárás ellenére 2012-ben is sikerült elérnie, elsősorban az emelkedő áraknak köszönhetően. A magyar agrárexport 83 százaléka az EU tagországokba irányul, az importtermékek 92 százaléka származik onnét. Mint fogalmazott, a probléma az, hogy az export 45 százaléka nyersanyag, míg a késztermékeké 34 százalék. Az importnál még kedvezőtlenebb a helyzet, ahol a késztermékek aránya jóval magasabb. Ezen változtatni kell, tette hozzá. Az államtitkár beszélt továbbá a nemzeti támogatások ez évi alakulásáról, valamint a közvetlen támogatások 2014-től életbe lépő új rendszeréről, melynek forrásait csak azok vehetik igénybe, akik aktív mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.

Balogh Rudolf, a Baki Agrocentrum ügyvezető igazgatója hozzászólásában úgy értékelt, hogy Zala megye mezőgazdasága a válság ellenére az elmúlt években dinamikusan fejlődött. A valamikori jelentős élelmiszeripar is újból megvetheti lábát a megyében, a pacsai baromfi- és a zalaszentiváni szarvasmarha-feldolgozó okot ad bizakodásra. Hangsúlyozta, mindez nagyon fontos, hiszen a magas feldolgozottságű élelmiszerek előállítása jelentős kitörési pontja a magyar mezőgazdaságnak. Fontos törekvés az is, hogy 80 százalékban magyar termékek kerüljenek a boltokba, de ehhez a feldolgozóiparnak is bővülnie kell. Az ez irányú fejlesztések azért is elengedhetetlenek, mert a készülő új agrárstratégia preferálni fogja az állattenyésztést.

Balogh Rudolf a folytatásban arról beszélt, hogy Zalában 127 hektáron, átlagosan gyenge-közepes minőségű talajon folyik a termelés. Ennek ellenére a megye a kalászosok és a kukorica tekintetében az országos lista első harmadában, míg a repce esetében dobogós helyen áll. Az ügyvezető szerint ez a szép eredmény a műszaki fejlesztéseknek, az agrárvállalkozók egyre növekvő szakmai és közgazdasági ismereteinek köszönhető, melyhez a Baki Agrocentrum immár 19 éves sikeres tevékenysége is hozzájárul.

A Zala megyei vállalkozások között az integrátor cég 2009-ben a 16., 2010-ben a 12., 2011-ben a 8. helyen állt a 9,3 milliárd forint éves forgalmával. 2012-ben rekordévet zárt a 11,7 milliárd forintos árbevételének köszönhetően. A Baki Agrocentrum Kft.-t az elmúlt év decemberében Az év vállalkozója díjjal tüntette ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége budapesti ünnepségén.

Balogh Rudolf az elismerést értékelve úgy fogalmazott, szeretné megköszönni az elkötelezettséget és hűséget partnereiknek, akikkel évek óta együttműködnek már. Mint fogalmazott, számukra mindez biztatást és erőd ad ahhoz, hogy a szakmai színvonalukat növelve még eredményesebben segítsék a termelőket. Az integrátornak és a termelőnek közös úton kell haladnia, ezért a jól működő partnerség mindennél többet ér – hangsúlyozta végül.

Dr. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára a kormányzati döntések közül pozitívnak értékelte egyebek mellett az új munkatörvényt, a munkahelyvédelmi programot. Aggodalmát fejezte ki, hogy az ígéretek ellenére még részarányosan sem növekedett a foglalkoztatás. Álláspontja szerint a közfoglalkoztatás elszaporodása nem vezet semmire, és a minimálbér-emelés sem volt indokolt. Bizonytalan a környezet, a vállalkozások alig igényelnek beruházási hitelt. A költségvetés stabilitását nemcsak a bevételi oldalon, hanem kiadási oldalon is kellene biztosítani, javasolta többek között.