A kivágott mellett legyen öreg erdő is

Erdőgazdálkodás és a természeti értékek védelme a zalai erdőkben

- Azt már 250 esztendővel ezelőtt felismerték, hogy ha tudatos és szabályozott erdőgazdálkodás nélkül használják az erdőket, akkor azok rövid időn belül eltűnnek - magyarázza Jagicza Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal erdészeti igazgatója. - Az erdőtervezés a 20-21. századi jogszabályi környezetben minden adott területet újragondolva, újraértelmezve, tíz éves ciklusokban történik.

Mint hozzáteszi, az új erdőterv jelentős változást, számos új elemet is tartalmaz. Új szabályozási elemként megjelent a Natura 2000 oltalom: míg a korábbi erdőterv 90 százaléka a faanyagtermesztést szolgálta, az újban kiemelt szempont a természetes állapot megőrzése és fejlesztése is.

Biztosítani kell a jelölőfajok életfeltételeit

Az ezredfordulót követően a természetes élőhelyek, valamint az állat- és növényfajai védelmében kijelölt területek - az ország területének közel 21 százaléka - az Európai Unió ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatának részévé vált.

- A 11 ezer hektáros Nagykanizsai Erdőtervezési Körzet területének közel 40 százalékánál, mintegy 4080 hektárnyi erdőségben kell érvényesíteni a kiemelt közösségi célokat - ezt már Vissi Géza osztályvezető mondja.

Megemlíti, hogy a dél-zalai erdőtervezési körzet Natura 2000 dokumentációját az erdészeti igazgatóság a Balaton-felvidéki Park Nemzeti Park szakembereivel közösen készítette el.

- A szakmai vélemény alapján már nem elegendő az erdők megújítása, ennél többet kell teljesíteni, más szemlélettel kell erdőgazdálkodást folytatni - hangsúlyozza a szakember. - A Natura területen például tarvágás csak korlátozottan végezhető, megemelték a vágásérettségi korokat. Megfelelő arányban kell idős erdőt fenntartani, nagyobb arányú lesz a természetes, mageredetű felújítások aránya, így elnyújtottabb lesz az erdőfelújítás.

- Az erdőterv írja elő, hogy legalább félhektáros területen mikroélőhelyeket, érintetlen foltokat kell hagyni annak érdekében, hogy bármilyen erdőgazdálkodási beavatkozás után vissza tudjanak települni a közösségi szempontból jelentős, ritka, úgynevezett jelölőfajok - veszi át a szót Jagicza Attila. - A fa véghasználatát is úgy kell megtervezni, hogy biztosítani tudják ezeknek a fajoknak az életfeltételeit. A tölgyes és bükkös erdőkben mindig legyen elegendő arányban a 80 évesnél idősebb állomány, legyen odvas fa, költő-, táplálkozó hely.

Összegzése szerint a jelenlegi korlátozások, szakszerű gazdálkodás mellett az erdők kedvezőbb természetvédelmi helyzetbe kerülnek. Ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy ha az erdőgazdálkodás során olyan tervet hagynának jóvá, amelynek következményeként nem maradna száz év feletti erdő, odvas fa, akkor például a nagyfülű denevér elveszíthetné az élőhelyet és kipusztulhatna.

- A dokumentációban vizsgálták azt is, hogy milyen szaporodási, táplálkozási lehetőségei vannak a jelölőfajoknak, szarvasbogárnak, hőscincérnek - sorolja a példákat.

A megmenthető természeti értékeket nem lehet forintosítani

Az igazgató beszél arról is, hogy a nagykanizsai erdőtervezési körzetnél jó előre tudni lehetett, hogy legfeljebb 1550 hektáron tudnak majd véghasználatot végezni, a többi részen csak gyérítést, tisztítást. A tervezett véghasználatoknak már több mint fele nem tarvágás a körzetben. Az erdőgazdálkodók így csak több lépcsőben végezhetik el a fakitermelést, ami nehezebben adminisztrálható, kevésbé áttekinthető és jelentős többletköltséggel is jár.

A szakemberek mondatai nyomán az is körvonalazódik, hogy a kijelölt helyeken a következő tíz évben ötezer köbméter vágásérett fát azért nem termelhetnek ki, mert minden élőlény számára biztosítani kell a folyamatos fennmaradás lehetőségét. Az erdőmegújulás is hosszabb, kiszámíthatatlanabb folyamat lesz, ha az elültetetett facsemeték helyett a "lehulló makk határozza meg a fiatal erdő sorsát".

- Hogy fogadják a korlátozást az erdőgazdálkodók?

- Nehéz meghatározni, hogy a vágásérettségi kor növelése miatt hány köbméter fát nem lehet kitermelni, de valószínűleg komoly summát jelent, és a korlátozás munkahelyeket is érint, amit nehezen fogadnak el a gazdálkodók - válaszolja Jagicza Attila, majd elgondolkozva hozzáfűzi: - A megmenthető természeti értékeket persze nem lehet forintosítani, védelmük elemi érdeke minden jó szándékú embernek, laikusnak, erdésznek egyaránt.

Szavai szerint az erdőtörvény egyértelműen megfogalmazza azt a kötelezettséget, hogy okosan, fenntartható módon kell bánni az erdőkkel.

- Az erdész nem azért választotta a hivatását, mert gyermekkorában motorfűrésszel álmodott. A mai technikával a 100-120 éves bükkfa is néhány pillanat alatt elterül földön, míg az erdő élete lassú folyamat. Az erdész, aki már 20-30 éve van a szakmában, a jelennél sokkal nagyobb távlatokban gondolkozik, mert még emlékszik rá, hogy milyen volt az öreg erdő, és látja helyette a fiatalost is - fejezi be a gondolatsort Jagicza Attila.