A terméskilátásokról és az új földtörvényről

 Pintér Sándort, a Zalagrár Kft. vezetőjét kérdeztük

– A rendkívüli aszály jelentősen befolyásolta 2012. évi eredményeinket, a terméskiesés egy részét azonban a magas felvásárlási ár valamelyest kompenzálta, de nem minden növénykultúra esetében. A kukorica, az alma valamint a körte tekintetében a terméskiesés ugyanis százmillió forint csökkenést mutat az előző évekhez képest. Miután gazdaságunkban ezen termények (a körtének csak egy része) készleten maradnak, így a tavalyi terméshozam-csökkenésből adódó százmillió forintos hiány ebben az évben jelentkezik majd erőteljesebben. Ezért idén sokkal jobban kell teljesítenünk; ezt a hiányt be kell hoznunk, hogy ugyanolyan eredményt érjünk el, mint tavaly.

– Hogyan befolyásolta az idei időjárás a növénykultúrák fejlődését?

– Az első hónapokban csak örülhettünk a sok csapadéknak, amit a növények a hideg, fagyos időjárással együtt jól viseltek kezdetben. De aztán elhúzódott a tél, a hideg nem enyhült, a havazás és esőzés nem hagyott alább, a tavasz elmaradt, helyette hirtelen kitört a nyár. A következmény pedig az lett, hogy a növények három-négy hét alatt "megélték" fenológiai fázisaikat, pedig normál esetben ez a vegetációs időszak március elejétől április végéig tart. Ha a határt nézzük, mondhatni, utolérték magukat az őszi vetésű kultúrák, de ez nem biztos, hogy jó. Május közepén ugyanis már elvirágzott a repce, ami még ilyenkor javában virágozni szokott. Tehát előbbre is van, mint kellene, ami a terméshozamban várhatóan kiesést okozhat. A gabonáknál is ezt látjuk, az őszi búza és árpa már a kalászokat hozza, sőt az őszi árpa már virágzik is. A növények igyekeznek bebiztosítani a továbbszaporodás lehetőségét, dehogy mennyi mag lesz, az kérdéses. Nem beszélve arról, hogy az árvíz, belvíz is károkat okozott, repcében három hektár megsemmisült, és még most is van olyan búzaterületünk, melynek közepén víz áll.

– Hogyan fejlődött a gyümölcsös?

– Szerencsére szépen virágzott az alma, a körte és a meggy, egy kritikus időszak volt, de végül is nem volt szükség a fagyvédelmi öntözésre az almásban. De még korai lenne nyilatkozni arról, hogy milyen termés lesz a gyümölcsösben. Az almásban 14 hektáros területen jéghálóval védekezünk, melynek telepítését ősszel és jövő tavasszal folytatjuk húsz hektáron. 2017-re pedig a teljes 53 hektáros terület fölé felszereljük a jéghálót, ami akkor már az újonnan telepített almafajtákat védi majd.

– A készülő új földtörvény a kis- és nagybirtokok jelenlegi 50-50 százalékos arányát a nagybirtokok tekintetében 20 százalékra kívánja mérsékelni, a kis- és közepes gazdaságok arányát pedig 80 százalékra növeli. Mi a véleménye erről?

– A mezőgazdasági termelés eredményessége nagyban függ az egy hektárra vetített fajlagos költségtől. A ráfordítás optimális szintje ugyanakkor csak úgy tartható, ha minél nagyobb a koncentráltan megművelt terület, melyen a gépeket is jobban ki lehet használni. A magyar agrárium versenyképességének fenntartását és növelését én továbbra is ebben látom. Véleményem szerint az ötszáz hektáros családi gazdálkodói kör megerősítése nem fogja növelni a mezőgazdasági termelés piacképességét, sem pedig a foglalkoztatást. Problémát látok abban is, hogy csak helyben lakó, földműveléssel foglakozó természetes személy vehet majd földet. Tehát jogi személy tagjai már nem, vagyis ezzel a döntéssel nemcsak a külföldieket és spekulánsokat (ami teljes mértékben üdvözölhető), de a hazai gazdálkodók egy részét is kizárták a földvásárlásból. Így cégünk, amely valóságos termelést folytat, egy-egy tulajdonosa is elesik attól, hogy megvehesse azokat a táblákat, melyeket bérel. Ebből akkor lesz gond, mikor lejár a bérleti szerződés, és a konkurencia elveszi a területet, miután most a jogi személy és annak tagjai a haszonbérleti földhasználat lehetőségében is az utolsó helyre szorultak. A földtörvény tervezete szerint a földhasználók maximum 1200 hektárt művelhetnek meg, ami még képlékeny.

– Közeleg az új uniós költségvetési időszak. Mire számíthatnak a termelők?

– Az új költségvetési időszak várhatóan 2015-tól indul, addig változatlanul marad a területalapú és az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások jelenlegi rendszere. Megnyugtató, hogy e két támogatási mód továbbra is fennmarad, az összegek azonban csökkeni, a feltételek pedig szigorodni fognak. Ezek egyike az úgynevezett zöldítés, ami a termelés csökkenését vonja maga után. Nagyon sokat hallani arról, hogy országosan milyen hatással bír majd az új uniós időszak a mezőgazdaságra, de arról még információt nem kaptunk, hogyan érinti mindez az egyes gazdálkodókat, köztük minket is, pontosan mennyi támogatási összeggel számolhatunk, és egyáltalán hogyan tervezzünk most a változásokra készülve.

– Megyei küldöttnek választották meg az új agrárkamarában. Mit vár a szervezettől?

– Nagyon bízom abban, hogy teljesítik ígéreteiket, és képviselik a termelők érdekeit, miután a tagdíjakkal munkát és felelősséget vállaltak magukra.

– Ön visszavonul az operatív irányításból. Mit gondol a cég helyzetéről?

– Azzal kezdeném, hogy a gondok ellenére a 2012-es esztendőt is sikerült az évek óta már megszokott módon, szép eredménnyel zárni. Tizenkilenc évet töltöttem el a cégnél. Ez idő alatt jelentős fejlődésen ment át a gazdaság; szinte a nulláról indultunk és jutottunk el odáig, hogy jelenleg 2,7 milliárd forint a cég vagyona, nincs hitele, sem tartozása. Ez komoly küzdelem, hosszú menetelés volt, így nem kívánhatok mást, hogy továbbra is legalább ilyennek, vagy még eredményesebbnek lássam működését. Pál György lesz az új ügyvezető 2014. január elsejétől, én pedig tanácsadóként veszem ki részemet a feladatokból. Ameddig szükség van rám, dolgozom, mert ezen évek alatt nagyon összenőttem a céggel – hangsúlyozta Pintér Sándor.