A fiatalok sikeresebb elhelyezkedéséért

 Munkaügyi konferencia: A foglalkoztatás elősegítése a határ mentén

Nagy András, a vállalkozásfejlesztési alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, feladatuk, hogy megerősítsék a kis- és középvállalkozásokat Zala megyében, melyek az unió országaihoz hasonlóan fontos szerepet töltenek be a helyi foglalkoztatásban. Mint fogalmazott, munkahelyeket nem tudnak ígérni, de mindent megtesznek azért, hogy a munkapiacon növekedjen a keresleti oldal. Mivel a közös szlovén, horvát, osztrák és magyar négyes határ menti térségben kevés a nagyváros, ezért a kisebb településeknek, városoknak kell összefogniuk a foglalkoztatás növelése érdekében. Példaként említette, hogy a munkaügyi központtal együtt segítettek abban, hogy zalai varrómunkások jelentkezzenek horvát munkahelyekre. Gond azonban az, hogy megszűnt a hazai varrónőképzés, melynek újraindításában mind a négy ország együttműködhetne, mivel érzékelhető, hogy a beruházók nem egy városban, hanem régióban gondolkodnak, jegyezte meg. Beszélt egy másik projektjükről is, melyben osztrák–magyar határ menti családi vállalkozásokat készítenek fel generációs váltásokra, vagyis a nyugdíjba vonuló tulajdonosokat, vezetőket az átadásra, utódjaikat pedig a családi cégek átvételére, a működőképesség fenntartásával.

Borsos József, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója úgy vélekedett, hogy a vállalkozásokkal illetve az álláskeresőkkel foglalkozó szervezeteknek együtt kell dolgozniuk a munkaerő-piaci kereslet-kínálat összehangolása érdekében. Közös vélekedés és tapasztalat az is, hogy a sikeresebb pályaválasztásra nagyobb hangsúlyt kell fektetni már 7-8. osztályos korban. A tudatosabb pálya- illetve szakmaválasztás mellett az első munkatapasztalatok megszerzésének elősegítésére is figyelmet kell fordítania minden érdekelt félnek. Ennek kapcsán beszélt arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával "A nyári diákmunka elősegítése" elnevezéssel programot indítottak, a fiatalokat elsősorban önkormányzatokhoz helyezték el. Ezzel nemcsak tapasztalatot és referenciát szereztek, hanem fizetést is kaptak. Ugyancsak a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgálta az "Első munkahely garancia" program, melyben hat hónapig bértámogatást nyújtottak a munkáltatónak, akinek plusz három hónapon át saját költségén kellett foglalkoztatnia a fiatalt.

Az igazgató végül kitért arra, hogy újjászervezik a pályaválasztási vásárt, amit ezentúl a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve három településen tartanak a megyében, üzemlátogatásokkal összekötve.

Megtudtuk: a szlovén partnerek számára a fiatalok elhelyezkedését segítő programok bizonyultak "jó gyakorlatnak", ahogy hazánk számára a Szlovéniában működő ösztöndíjrendszer, melyben a munkaadók az Európai Szociális Alap támogatásával segítik a leendő munkavállalókat.