Lépcsőházi töröm-zúzom

A rongálás felfüggesztett szabadságvesztéssel is járhat

– A lépcsőházi rongálások tekintetében a város nem tartozik a legproblémásabb települések közé az országban, ez igaz a közbiztonság egészére is, ugyanakkor vélhetően több ilyen bűncselekmény történik, mint amennyi a rendőrség tudomására jut. Pedig a lépcsőházi vandalizmus rontja a lakók biztonságérzetét, nem beszélve arról, hogy a helyreállítás költségét is viselniük kell. Érdemes tudni, hogyha az okozott kár meghaladja az 50 ezer forintot, szabálysértési eljárást, ötvenezer forint felett pedig büntetőeljárást indítunk. Ez utóbbi már bűncselekménynek számít, ilyenkor szélesebb körű nyomozást végzünk. Mindkét eljárás pénzbírsággal végződik, a bűncselekménynek minősülő szándékos rongálás akár felfüggesztett szabadságvesztéssel is járhat.

– Tehát érdemes kihívni a rendőrséget?

– Feltétlenül. Ha egy lakó azt észleli, hogy valaki éppen a lépcsőházi bejárati ajtót szedi szét, azonnal hívja a rendőrséget. A bejelentőnek természetesen nem kell felfednie magát az elkövetővel szemben. A gyorsaság azonban számít, hiszen a tettenérésre, a bizonyítékok megszerzésére csak így van lehetőség.

– Milyen esetek a legjellemzőbbek?

– A rongálás (bejárati ajtók betörése, bedobása, kaputelefonok szétszedése, a lépcsőházba bejutva tárolóajtók szétrúgása stb.) vagyon elleni bűncselekmények körébe tartozik, ami lehet motiválatlan jellegű. Ezeket többnyire ittas állapotban követik el. Az elmúlt évben egy Rákóczi úti és egy Pázmány Péter utcai társasházban történt ilyen eset. Bár hallották a lakók, csak jóval később szóltak be a rendőrségre. Az előbbinél húsz perc elteltével, a másiknál másnap reggel, ami már valóban eső után köpönyeg. A Hegyalja és a Köztársaság úton három társasházban a kaputelefonokat rongáltak meg. Az ügyben látókörünkbe került egy személy – nála az elrendelt büntetőeljárás keretében házkutatást is tartottunk – azonban kellő számú bizonyíték hiányában gyanúsítottként történő kihallgatása nem volt lehetséges. Érdekes mód, több ilyen eset nem fordult elő.

A garázdák a társasházi parkolókban lévő autókat sem szokták kímélni, megkarcolják vagy kromofággal öntik le azokat. A tavaly bejelentett négy ilyen esetből kettőben bebizonyosodott, hogy haragosról volt szó. Vélhetően a lépcsőházi rongálások egy része mögött is hasonló motiváltság áll, az elkövető haragszik a szomszédjára, a közös képviselőre. Az ilyen esetekben szándékos (motivált) rongálásról beszélünk. Az Egri József utcában és a Landorhegyi úton a társasházak melletti hulladékgyűjtő konténereket gyújtották fel, a szolgáltató tett feljelentést. Az elmúlt évben graffiti, falfirka miatt is tettek bejelentést, ami már három éve a kár összegétől függetlenül bűncselekménynek számít.

– Mit tehetnek a társasházi lakóközösségek?

– Megelőzésként biztonsági intézkedéseket hozhatnak, hogy illetéktelenek minél kevesebb számban juthassanak be a lépcsőházakba. Ezt szolgálják (a rongálások ellenére is) a számkódos kaputelefonok, vagy a bejárati ajtók elé helyezett szórólaptartók. A társasházak a jogszabályban előírtak szerint telepíthetnek térfigyelő kamerarendszereket is a lépcsőházak bejáratához, melyek felszerelésével minimálisra csökkenthető a betörések, trükkös lopások, rongálások száma. A biztonsági kamerák telepítéséhez azonban akkor kezdhetnek hozzá, ha a lakók legalább négyötöde beleegyezésével támogatja a megvalósítást.

(A felső fotó illusztráció)