Tündérkertek találkozója

 V. Németh Zsolt államtitkár és Kovács Gyula örökségvédő gyümölcstermesztő

Pórszombaton, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján

"A házigazda gyümölcstermesztő érdeme is, hogy ez a mozgalom esélyt ad a globalizálódott világban az eredeti, az utánozhatatlan ízek iránti vágy felkeltésére - mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy az agrártárca is részese volt a kárpát-medencei gyümölcsészek hálózatával történő együttműködés kialakításának, Szarvas József színművész Vas megyei faültetések védnökeként népszerűsíti a régi gyümölcsfajtákat, Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezésére pedig napvilágot látott a pannonhalmi nyilatkozat a tájfajták védelme érdekében. Mint elhangzott, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter már aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a tájfajták nemzeti fajtajegyzékbe felvételének könnyített, gyorsított és illetékmentes eljárását, és a jövő héten várhatóan meg is jelenik a jogszabály a Magyar Közlönyben.

A birtokán mintegy ezerféle egyedi gyümölcsfát nevelő Kovács Gyula minden vendégét arra bíztatta, hogy próbálja ki a gyümölcsoltást, amelyhez bőven kínált oltóanyagot. A jelenlévők régi fajtájú gyümölcsöket, azokból készült lekvárokat vagy pálinkákat kóstolhattak meg, és amelyik leginkább ízlett, azt a bemutatott oltótechnikák valamelyikével "megmenthették" a kipusztulástól. A számtalan körte-, alma-, cseresznye- és barackfajta között olyan különlegességek sorakoztak, mint a sózókörte, a tüskés körte, a birsalma vagy éppen a 800 éve ismert mosolygó batul alma.

A házigazda szerint a tündérkertek közelmúltban elindult mozgalma révén talán megmenthetők az egyébként óriási veszélyben lévő tájfajták. Szerencsés módon a jogszabályi háttért sikerült megteremteni, már csak a feldolgozási lehetőségek előtt álló bürokratikus akadályokon kellene könnyíteni - fogalmazta meg.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a megtestesülés ünnepe, egyik legrégibb egyházi ünnepünk március 25-én van. E napon arról emlékezik meg a katolikus egyház, hogy a hit szerint ekkor fogadta méhébe Szűz Mária a Szentlélektől Szent Fiát. A Krisztus születését kilenc hónappal megelőző napon vitte meg Gábor arkangyal Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét (angyali üdvözlet), innen az ünnep latin elnevezése, az Annuntiatio Beatae Mariae Virginis. Ez az ünnep ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságot.

Régi magyar kódexekben az ünnep szerepel Mária hirdetésének napja, Testfogadó Boldogasszony, Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja, Boldogasszony fogadása elnevezéssel is, de már a 16. század elején készült Döbrentei-kódex Gyümölcsoltó Boldogasszonyként említi. A magyar szakrális néphagyományban március 25. volt az oltás, szemzés napja, emlékezve a szűz fogantatására, ekkor kell elkezdeni a fák oltását a bőséges termés érdekében.

Nevének megfelelően termőnap a palánta és fatisztogatásra, és a Skolasztika napjától (február 10-től) ászok alatt tartott oltóágak berakására. Időjárása a még hátralévő tél negyvenesnapja: derült idejével bő termést jósol, ha viszont hangoskodnak a békák, még negyven napig hideg lesz. Fecskehajtó napnak is nevezik, mert Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára a jó idő már hazahajtja a vándormadarakat.