Tanulmány Zalaegerszeg erdeiről

Egyedülálló monográfia született Szakács László tollából

A Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója, a Millecentenáriumi Közalapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette: a tanulmány további érdeme, hogy a Zalaegerszeghez csatolt korábban önálló községek erdészettörténetét is feldolgozza, megjelenítve összefüggéseiben. Jelezte, hosszú út vezetett a kiadásig, melynek költségeit részben a város és a Millecentenáriumi Közalapítvány biztosította. A kiadás mellé támogatók is álltak, melyek közül kiemelkedik a Zalaerdő Zrt., mint főszponzor.

A Bedő Albert-díjas erdészettörténész, nyugdíjas kerületvezető erdész vetített képes előadásban beszélt tanulmányáról, melyből sok érdekesség és tény derül ki. Többek között az, hogy a város erdei három tájegység találkozásában fekszenek, ami éghajlati, környezeti és vegetációbeli különbséget jelent. Mindez hatással volt az erdősültségre, valamint az erdők kitermelésére. A napterasznak nevezett ságodi fennsík erdei (melyek Deák Ferenc idejében még igencsak nagy kiterjedéssel bírtak) estek elsőként áldozatául a kitermelésnek, melyet mezőgazdasági céllal hajtottak végre. A tudatos erdőgazdálkodás kevésbé volt jellemző, viszont már akkoriban Zalaegerszeg területén a püspökség, Csácsban a zalavári apátság, Botfán az Erdődy majd a Hüvös család és Besenyőben a Skublicsok nagyon szakszerű erdőgazdálkodást folytattak.

Mindez csak egy apró ízelítő a sok adatot, dokumentumot és társadalomrajzi érdekességeket is felvonultató, közel négyszáz oldalas monográfiából, melynek képanyagát CD-melléklet tartalmazza.