Isteneknek felajánlott ajándék

De miért is sütik sokan évezredek óta ezt a kiváló mézes csemegét? A mézeskalács eredetileg isteneknek felajánlott ajándék volt. Változatos alakjával és díszítésével sokféle szimbólumot is megjeleníthet.

A Wikipédia portál szerint a mézeskalács története az ókorig nyúlik vissza. A méz ugyanis hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment. Ezért jelentőséget, helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki. Az ókori görögök a halott szájába is mézeskalácsot tettek, hogy ezzel engesztelhesse ki Cerberust, az alvilág mogorva őrét.

A méz tehát királyi eledel volt. Bécsben 1368-ban már név szerint is említenek két mézeskalácsost. A 16-17. században Nürnbergben lendült fel a formaalakítás művészi stílusa, ami egész Közép-Európában elterjedt.

Mi magyarok,  méhész nemzet vagyunk. Magyarország méhészetének írott nyomai is vannak, már a 11. századból. Egy 16. századi irat utal "mézes báb"-ra. Mai ismereteink szerint az első magyarországi mézeskalácsos (vagyis bábos) céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított a 17. században.

A méz ugyanakkor nagyon drága volt, így csak ünnepi alkalmakkor készítettek belőle süteményt. Az 1200-as évektől kolostorok készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket. Idővel a "mézesbábos" céhek míves díszítéseket készítettek rá, így hamar kedvelt ajándékká vált. A Grimm testvérek meséjében, a "Jancsi és Juliskában" szerepel egy mézeskalács ház, a csábítás szimbólumaként. A századok alatt a díszítésnek változatos jelképrendszere alakult ki, vagyis mind a formájában, mind a díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy szépen elkészített mézeskalács.

A mézeskalácsot többféle módon díszíthetik: tojáshabbal mintákat rajzolnak rá; piros festékkel, ami hagyományos vásári díszítés alapja; folyékony kakaóval, melytől barna lesz; magvakkal, vagy tükörrel.

De mitől lesz hosszú ideig friss, és puha?

Nos, a cukrászok szerint, az első szabály, hogy a tésztát csak annyi ideig kell pihentetni, amennyi idő alatt meghűl (a langyosított méz miatt meleg). Vagyis maximum 1-2 óráig. A szódabikarbóna ugyanis, ahogy folyadék éri, elkezd bomlani, így nem marad puha és levegős a tészta.

A másik titok, hogy nem szabad a lisztet túladagolni. Ragacsosnak tűnik, amikor összekeverjük, de amint meghül, könnyen kezelhetővé válik, és a zsírtartalom (margarin, vaj) is segít ebben.

A harmadik, amire mindenképpen ügyeljünk, a sütés ideje. 8 perc általában elég, még frissen sülve puha, hajlítható, világos a tészta, de ha kihűl, akkor pont tökéletes lesz.

A feldíszített mézeskalácsokat aztán célszerű fémdobozban tárolni. Ha nem kap levegőt, akár két hétig is friss és puha mard.

Íme egy kipróbált recept:

Adventi mézeskalács

Hozzávalók:

- 50 dkg liszt

- 25 dkg méz

- 12,5 dkg margarin

- 1 tojás

- 1 kávéskanál szódabikarbóna

- 2,5 dkg kakaó

- szegfűszeg

- fahéj

- 10 dkg cukor

A díszítéshez:

- 1 tojásfehérje

- 10 dkg cukor

- Vagy különböző magok: mandula, mogyoró, dió, tökmag, napraforgómag, mazsola, puffasztott rizs, lenmag, szezámmag, darálatlan mák

Elkészítés: A mézet a cukorral felforraljuk, beletesszük a margarint, megvárjuk, amíg kihűl. Ezután beletesszük a tojást, majd hozzáadjuk a lisztet, kakaót, fűszereket, szódabikarbonát. Jól összedolgozzuk. 2 órára a hűtőbe tesszük alufóliába, hogy meg ne száradjon. Kivéve a hűtőből kinyújtjuk, formákat vágunk belőle szaggatóval. Megsütjük közepesen meleg sütőben, amikor kivettük, díszítjük a cukormázzal. Száradni hagyjuk, egy nap múlva megpuhul.