Borászok hiábavaló borzongása

- Az eddigi időjárás semmilyen problémát nem jelent a szőlő esetében, azonban nem tudjuk mi vár még ránk a következő időszakban. Európában tőlünk délebbre is évezredek óta termesztenek szőlőt és Földünk melegebb telű régióiban is, mint pl. Kaliforniában, Argentínában, Dél-Olaszországban. A szőlő a mediterrán térség növénye, nem igényli a téli lehűlést a következő évi vegetációs időszak életfolyamataihoz. A mérsékelt égövben, azaz hazánk területén is a szőlő érésének időszakától megkezdi a nyugalomba vonulást. Ezt a folyamatot a külső tényezők közül a hőmérséklet csökkenése és a fényviszonyok megváltozása (rövid nappalhossz) befolyásolja többek közt. A mélynyugalmi időszakból a szőlőt nagyon nehéz kimozdítani, erre általában minden külső tényezőnek az együttes és tartós hatása szükséges. A növény a külső és belső (hormonális szabályozás, szénhidrátok transzformációja) tényezők megváltozásával január közepétől oldja mélynyugalmi állapotát és ezt felváltja a kényszernyugalmi állapot. Ilyenkor elsődlegesen az alacsony téli hőmérséklet gátolja a növekedés megindulását. Ezért jelenthetjük ki, hogy eddig ez semmi problémát nem jelentett, de még csak a tél közepén járunk.

- A tartós téli hideg elmaradásával később növényvédelmi problémák is jelentkezhetnek a szőlőben?

- Természetesen a jelentős téli lehűlésekkel a rovarkártevők száma és a kórokozók áttelelő képletei gyérülhetnek. A január közepéig tartó enyhe időjárás az áttelelő képletek megmaradásának, a rovarok fennmaradásának kedvez. Azonban a hasznos rovarok áttelelésének is kedvez pl. a nagyobb testű ragadozó atkák száma is magasabb lesz, ha így marad az időjárásunk. Mindezek ellenére fokozottan oda kell figyelni a növényvédelemre, de jelentős változtatásokra nincs szükség. Továbbra is figyelni kell a növényünk és az ültetvény életét, fejlődését. Időben a rügyfakadást megelőzően el kell végezni az olajos, kénes lemosó permetezést, majd a rügyfakadás idejében egy réz hatóanyag tartalmú lemosó permetezést is. ...

- Néhány helyen a borászok már megkezdték a szőlők metszését. Bölcsen tették?

- A metszést a lombhullást követő harmadik-negyedik héttől kezdődően el lehet kezdeni. Nagyobb ültetvények esetében nem végeznének a metszéssel, ha nem kezdenék el idejében. Vizsgálatainkkal kimutattuk, hogy a korábban megmetszett tőkék korábban fakadnak, így ha január végétől is nagyon enyhe lesz az időjárás, akkor a rügyfakadás esélye nagyobb a megmetszett tőkéknél. Ehhez azonban az kell, hogy a talajhőmérséklete a gyökérzónában a 8-10 Celsius fokot elérje és a napi középhőmérséklet is tartósan 3-5 napon keresztül 10 Celsius fokot meghaladó legyen. Ha tehetjük, akkor a rügyfakadáshoz minél közelebbi időpontban, a tőke nedvkeringésének megindulása után metszünk. Ha jelentősebb lehűlés mínusz 18 Celsius foknál alacsonyabb hőmérséklet lesz még az idei télben, akkor a korai metszők pórul járhatnak, hisz nem lesz már korrekciós lehetőségük, hogy a fagykárt szenvedett rügyek miatt hosszabb metszési elemeket hagyjanak.

- Mikor lehet azt kijelenteni, minden kétséget kizáróan, hogy az enyhe tél, jelentős kárt okozott a szőlőtermésben?

- Az enyhe tél nem okoz kárt a szőlőben. A szőlő mediterrán növény fény és hő kedvelő. Az erős lehűlés annak mértékétől függően, kárt tehet a szőlő rügyeiben, vesszőiben, fás részeiben.

- A hirtelen érkező erős fagyon kívül télen mi lehet még ellensége a szőlőnek?

- Az enyhe időben megnövekedhet a pocok kár, a rágcsálók számára jó táplálék a szőlő gyökere. A vadkár mértéke általában ilyenkor csökken, hisz az őzek, szarvasok találnak más táplálékot is. Persze egy-egy harapás erejéig a szőlővesszőt sem vetik meg.

- Akad olyan fajtanemesített szőlő, amit a kísérletek során a téli meleg időjárás elviselésére "edzettek"?

- Mindegyik szőlőfajta ilyen, meleget szerető növény, hisz Dél-Kelet Anatóliából származik, mutatták ki a legújabb kutatások, majd a szőlő termesztése a mediterrán Földközi-tenger térségében terjedt el.