Élet költözött a portákba

Tíz göcseji település randevúzott a falumúzeumban

Kárpát-medence egyik legszebb tája Göcsej, melynek lakói keményen dolgoznak, és tisztelik szülőföldjük értékeit. A jó göcseji agyag nemcsak az itt élők csizmájára tapad, de vendégmarasztaló is, hiszen aki idelátogat, az visszavágyik az erdőkkel határolt lankás dombok közé – mondta Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere, a kistérségi társulás elnöke ünnepi köszöntőjében. Mint fogalmazott, reneszánszát éli Göcsej; a tájegység legalább olyan közkedvelt a turisták körében, mint a szomszédos Őrség. A hagyományőrzés nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása, amit a Göcseji Falumúzeumban és minden göcseji faluban nagyszerűen végeznek – hangsúlyozta, majd kijelentette: a második legélhetőbb magyar város cím nemcsak Zalaegerszegnek, hanem a városkörnyéki falvaknak is megtiszteltetést jelent.

A mai, négy fal között élő városi embernek rendkívül fontos megismerni egy egészen másféle életmód lehetőségeit – beszélt a program üzenetéről Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese. Felidézte, amikor az emberek természetközeli életet éltek, nem jártak boltba, nagyáruházakba, mert szinte minden megtermett a ház körül, a szántóföldeken, és a mesteremberek pedig minden szükséges eszközt előállítottak. Nehéz, ugyanakkor sok szempontból teljesebb életet éltek. A látogatóknak éppen ezért azt kívánta, legyenek nyitottak a látottakra, a természet közeli életvitelben rejlő értékekre.

Az első szüreti fesztiválról és a településrészekről készített két körképpel, valamint a gondozási központ két munkatársának hímzéseivel és terítőivel mutatkozott be Becsvölgye. Magai Ágota polgármester elmondta, prószát, túros és cseresznyés rétest sütöttek a vendégeknek, akiknek otthonról hozott süteményeket, és helyi termékként a göcseji "Csudajó dzsemet" is kínáltak.

Nagyanyja receptje alapján készített gyúrt tésztát Tóth Istvánné, Teskánd polgármestere, amit túróval és szalonnával tálaltak fel. A prósza sem hiányzott a kínálatból, a gyerekeknek lekváros, kakaós és nutellás ízesítésű palacsintát készítettek, helyi termékként pedig mézet kóstoltattak és árultak. A település rendezvényeiről szóló fotókiállítással is várták az érdeklődőket portájukon.

A negyedik Göcseji Randevún a települések kulturális egyesületei szórakoztatták a közönséget. Az ünnepi könyvhét alkalmából a megyei és a városi könyvtár könyvbörzét tartott.