Előadás a gerincbántalmak okairól és kezeléséről

Szóval miért is fáj a hátunk? - hangzott el a felvezető kérdés. Erbszt András röviden és tréfásan először azt felelte: nem tudjuk. A jelenség ennél azért persze bonyolultabb, annál is inkább, mert számos elmélet született már az okokról. Van, akik szerint a két lábon járás a legalapvetőbb probléma, bár a specialista úgy látja, hogy ez nem jó indok. Számos négylábú is gyakran szenved gerincbántalmaktól: elég, ha például a tacskók körében gyakori gerincbénulásra gondolunk. Napjaink megváltozott életmódja, a sok ülés, kevés mozgás már közelebb visz a panaszok gyökeréhez. Ám ne gondoljuk azt sem, hogy mezőgazdasággal foglalkozó őseink körében nem volt gyakori a hát- és derékfájás.

A mozgás segít a megelőzésben és a panaszok enyhítésében

Az orvos szerint az ülés, a folyamatos rossz testtartás, hibás mozgásminták, valamint a motorizáció (autóban, tömegközlekedési eszközökön való rázkódás) nevezhető meg a problémák fő okaként. Így az aktivitásnak, sportolásnak nagyon fontos szerepe van a megelőzésben és a kezelésben is.

Balázsik Anikó a témát tovább bővítve arra világított rá, hogy a gerincfájdalom társadalmi probléma is. A panaszokkal ugyanis nagyon sokáig "el lehet lenni", és az egészségügy előbb-utóbb "kidobja" a pacienst a rendszerből, hiszen sokszor nem találják a fájdalom okát. A beteg pedig elkezd lebegni hosszú hónapokon, éveken keresztül a problémájával.

Az orvos - aki az általa alapított fővárosi magánklinikán sok ilyen pácienst fogad - fontosnak tartja a teljes, és minél gyorsabb kivizsgálást egy-egy intenzív, vagy elhúzódó fájdalom esetén. A gerincfájdalmaknak ugyanis számos egészségügyi, sőt pszichés oka is lehet, s a megfelelő kezelés érdekében ezeket meg kell határozni. Maga a fájdalom ugyanis egy tünet, nem pedig a diagnózis. A leggyakoribb a balesetekből, porckorong degenerációból, vagy daganatos megbetegedésekből eredő fájdalom, ám nem ritka a pszichoszomatikus zavar sem. A tünetek minden esetben mutathatnak hullámzást: jó és rossz periódusok váltják egymást. Olyan is van, hogy valaki teljesen panaszmentes annak ellenére, hogy az MR-felvétel porckorong-kopást mutat. Ebből is látszik, hogy az ilyen típusú problémát gyógyítani ugyan nem lehet, de tünetmentessé tenni igen.

Nem a kétlábra állás a gerincfájdalom oka; az ülőmunka viszont sok kárt okozhat

Erbszt András tapasztalata szerint egyrészt integrált gerincellátásra van szükség, amibe több egészségügyi szakember (ortopéd szakorvos, radiológus, gyógytornász, masszőr), is részt vesz. Ám ezeknek összhangban kell lenniük egymással, mert az nem megy, hogy a beteg egyik orvostól megy a másikig, mindenki gyógyít rajta egyet, ám a panaszok mégsem szűnnek. Ezenkívül mindenkinek ki kell alakítania egy élethosszig tartó aktivitási, testedzési programot, ami a mindennapok részévé válik. Mozgás nélkül ugyanis nincs kiút a gerincbetegségekből, arról nem is beszélve, hogy a megelőzés terén is óriási a szerepe. Persze minden esetben célszerű szakemberrel konzultálni arról, hogy az egyes panaszokra milyen mozgásforma jó.

Balázsik Anikó és Erbszt András szerint lehet élni fájdalom nélkül

Ugyanilyen fontos, hogy megtanuljunk helyesen állni, ülni, emelni, járni, mert ezzel számos sérülést és későbbi deformitást megelőzhetünk. Ha pedig arról van szó, a lelket is kezelni kell.