Dohánytörvény: nem kaptak el senkit

A tüdőrákos betegek tíz százaléka sohasem dohányzott

– 2012. január elsején lépett hatályba a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, melynek végrehajtását a népegészségügyi szakigazgatási szerv járási intézetei folyamatosan ellenőrzik – mondja érdeklődésünkre dr. Cseh Miklós közegészségügyi osztályvezető. – Az elmúlt évben munkatársaink összesen 2832 közforgalmú intézményt valamint szórakoztató és vendéglátó-ipari egységet kerestek fel, tavasszal és ősszel pedig úgynevezett akcióellenőrzést tartottunk. Mindössze 17 egység ellen emeltünk kifogást, egészségvédelmi bírságot nem szabtunk ki. Mindez azt mutatja, hogy az érintettek komolyan vették a törvény betartását. Épp hogy csak megjelent az új rendelkezés, az intézményvezetők és a vendéglátóegységek tulajdonosai sorra keresték meg intézetünket és kértek szakmai tanácsot a tilalmi táblák kihelyezésével valamint a dohányzóhely kijelölésével kapcsolatban. Azt is tapasztaltuk, hogy a nemdohányzók körében működik egyfajta társadalmi kontroll, például buszmegállóban figyelmeztetik a dohányzót, hogy hagyja abba.

– Milyen okokból emeltek kifogást?

– Az említett 17 esetben főleg a jelölésekkel kapcsolatban emeltünk kifogást többségében vendéglátóhelyeken. Olyan nem fordult elő, hogy valakit tetten (dohányzáson) értünk volna. Ugyanakkor azt látjuk, különösen a közterületen ütközik nehézségekbe az ellenőrzés, mert az illető eldobja a cigarettát, távozik, így már nehéz bizonyítani azt, hogy dohányzott. Ebben várhatóan a közterület-felügyelők segítségét kérjük. Összességében elmondható, hogy a törvény nagy visszatartó erővel bír, és ilyenformán hozzájárul az egészséges környezet kialakításához.

* * *

– A törvény hatása még nem jelentkezett a betegforgalomban. Az eltelt egy év még túl rövid idő ahhoz, hogy a megbetegedések (tüdőrák, idült hörghurut) gyakoriságában csökkenés mutatkozzon. Ambulanciánkra sem jelentkeztek többen a leszokás segítségét kérve. Az azonban feltételezhető, hogy kevesebbet szívnak az emberek, miután nyilvános helyeken tiltott a dohányzás – válaszol a kérdésre dr. Tehenes Sándor, a zalaegerszegi megyei kórház tüdőgyógyász főorvosa. – A törvény bevezetését mindenképpen örvendetesnek tartjuk, a betartatásával kapcsolatban azonban vannak kétségeink. Itt a kórházban sajnos azt tapasztaljuk, hogy egyes betegek fittyet hánynak az egészre.

– Emelkedett a tüdőrákos betegek száma a megyében?

– Tulajdonképpen nem. A megbetegedés aránya már évek óta megegyezik az országos átlaggal. Az újonnan diagnosztizált betegek száma évi 160–180 főre tehető a megyében. A megbetegedések hátterében a masszív dohányzás áll, de el kell azt is mondani, hogy a tüdődaganatos betegek mintegy tíz százaléka sohasem dohányzott. Ennek okát világszerte kutatják.

– Mi a véleménye arról, hogy megszüntették a tüdőszűrés kötelező elrendelését?

– A tüdőszűrést valamikor a tbc-s betegek korai diagnosztizálása érdekében rendelték el. Zala megyében az elmúlt harminc évben nagyon kevés új beteget "értek utol", ami azonban nem jelenti azt, hogy ez idővel nem változik az életkörülmények romlása (szegénység, hajléktalanság) miatt. A betegek számának emelkedése ugyanis már tapasztalható egyes megyékben. A tüdőrák felismerésében azonban továbbra is fontos szerepe van a tüdőszűrésnek. A rizikócsoportba tartozók ezért továbbra is éljenek a lehetőséggel, mely negyven év felett évente (365 nap múlva!) egy alkalommal térítésmentesen igénybe vehető. A tüdőszűrés megszüntetésének veszélye abban is megmutatkozhat, hogy felszámolódik maga a hálózat, amit nehéz lesz újból felépíteni, ha úgy alakulna a helyzet. Gond a nagyon elöregedett műszerpark is. Szóba került a CT-vel történő tüdőrákszűrés, amit én nem tartok kivitelezhetőnek. Túl drága, tehát tömegesen nem tudja szolgálni a betegség korai felismerését. Ráadásul sokkal nagyobb sugárterheléssel jár, mint a röntgen. Ezt is szem előtt kellene tartani! – hangsúlyozta az osztályvezető főorvos.