90 éve őrli a búzát

A zalabaksai malom a megye harmadik műkődő malma 

– Bár a Cupi pa­tak mel­let­te fo­lyik, még­is a gőz ere­jé­vel haj­tot­ták meg a zalabaksai mal­mot, me­lyet a hat­va­nas évek­ben sze­rel­tek át vil­lany­mo­to­ros meg­haj­tá­sú­vá. Az­óta ilyen nagy­ság­ren­dű át­ala­kí­tás, re­konst­ruk­ció nem tör­tént, va­gyis az ak­kor be­épí­tett gé­pek­kel, be­ren­de­zé­sek­kel üze­mel a zalabaksai ma­lom je­len­leg is. Az 1920-as évek­ben épít­tet­te egy ma­gán em­ber, majd a szo­ci­a­lis­ta idők­ben a Za­la Me­gyei Ma­lom­ipa­ri Vál­la­lat egyik mal­ma­ként mű­kö­dött. Ezt ta­nú­sít­ják a gé­pe­ken el­he­lye­zett fel­irat­ok, míg más emb­lé­mák a ké­szí­tő bu­da­pes­ti gép­gyár ne­vét tün­te­tik fel – oszt­ja meg ve­lünk is­me­re­te­it Far­kas Ist­ván mol­nár, aki ma­ga ja­vít­ja a be­ren­de­zé­se­ket.

– Éves szin­ten 500 tonna bú­zát őrö­lünk meg a ma­lom­ban, mely öt ton­na bú­za­liszt elő­ál­lí­tá­sá­ra ké­pes nyolc órá­ban – ve­szi át a szót Nagy Bor­bá­la, a Ma­gyar Ma­lom Kft. ke­res­ke­del­mi ve­ze­tő­je. – A ga­bo­na nagy ré­szét a kör­nyék­be­li me­ző­gaz­da­sá­gi vál­lal­ko­zá­sok­tól vá­sá­rol­juk meg, a ke­nyér- és fi­nom­lisz­tet pe­dig pék­sé­gek­nek ér­té­ke­sít­jük Za­la és Vas me­gyé­ben. Sa­ját la­bo­runk­ban vizs­gál­juk be a liszt mi­nő­sé­gét, mér­jük egye­bek mel­lett a liszt víz­fel­ve­vő és gáz­meg­tar­tó ké­pes­sé­gét és si­kér­tar­tal­mát. Eze­ket az ada­to­kat is fel kell tün­tet­ni a ter­mék mi­nő­sé­gi bi­zo­nyít­vá­nyán. Biz­tos pi­ac­cal ren­del­ke­zünk; az ál­ta­lunk elő­ál­lí­tott liszt mi­nő­sé­gé­vel elé­ge­det­tek üz­let­fe­le­ink.

A mal­mot egy part­ner­rel kö­zö­sen 2008-ban vá­sá­rol­ta meg Bor­bá­la édes­ap­ja, Nagy Lász­ló me­ző­gaz­da­sá­gi egyé­ni vál­lal­ko­zó. Mint mond­ja, nagy fe­le­lős­ség egy ma­lom üze­mel­te­té­se, mert leg­alább fél év­re ele­gen­dő bú­zát 250 ton­na kell a rak­tá­ron tar­ta­ni­uk a fo­lya­ma­tos őr­lés biz­to­sí­tá­sá­hoz. Ez pe­dig nem kis be­fek­te­tés. De fi­gye­lem­be kell ven­ni azt is, hogy a bú­za fel­vá­sár­lá­si ára, ahogy a töb­bi szán­tó­föl­di nö­vé­nyé, ál­lan­dó­an vál­to­zik, így az ér­té­ke­sí­ten­dő liszt­té is. Nagy Lász­ló 250 hek­tá­ron gaz­dál­ko­dik, fő­leg bú­zát és ki­sebb rész­ben ta­kar­mány­ku­ko­ri­cát ter­meszt. Emel­lett fő­leg ka­lá­szos ve­tő­mag­ok elő­ál­lí­tá­sá­val és ke­res­ke­del­mé­vel is fog­lal­ko­zik, éven­te mint­egy 800 ton­nát ér­té­ke­sít. A gaz­da­sá­gos­ság ér­de­ké­ben a csa­lá­di vál­lal­ko­zás te­vé­keny­sé­gei egy­más­ra épül­nek, te­hát sa­ját bú­zá­ját sa­ját mal­má­ban őr­li meg, a ma­ra­dék ga­bo­nát és ku­ko­ri­cát pe­dig a man­ga­li­cá­i­val ete­ti fel.

A ki­lenc­ven éve mű­kö­dő zalabaksai ma­lom nem­csak a köz­ség, ha­nem Za­la me­gye je­len­tős ipar­tör­té­ne­ti em­lé­ke. Mint mond­ja, szí­ve­sen áll ren­del­ke­zés­re azok­nak, akik meg sze­ret­nénk te­kin­te­ni. Aján­lom min­den­ki fi­gyel­mé­be, mert lát­ni kell azt a le­bi­lin­cse­lő ko­ra­be­li tech­no­ló­gi­át, mely so­rán a bú­zá­ból liszt ké­szül 2012-ben is.