"Kötelező” volt a csütörtöki torkoskodás

A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt?

A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen, és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében. Ehhez az ünnepkörhöz tartozik a torkos csütörtök, amit a Magyar Turizmus Zrt, idén is meghirdetett. A csatlakozott vendéglők 2010. február 18-án 50%-os kedvezményt biztosítanak teljes étel- és italkínálatukból, helyben fogyasztás esetén.

Ha hamvazószerda a böjt első napja, akkor az azt követő csütörtök miért „torkos”?

A magyar néphagyomány és szokásrend egyik kiemelt jelentőségű időszaka a farsang. Ez a húsvétot megelőző, vízkereszttől hamvazószerdáig tartó, váltakozó hosszúságú időszak számos érdekes, már-már elfeledett népszokásnak ad teret. Ilyen például a farsang elejét jelző „regélő hétfő” vagy a „farsang farkát” jelölő három jeles nap, a húshagyó kedd, a hamvazószerda és a torkos csütörtök.

Torkos csütörtökön – annak ellenére, hogy a húsvéti 40 napos böjt kezdetét jelentő hamvazószerdát követően ünnepeljük – szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás „kötelező” volt, már csak a farsangi maradékok elfogyasztása céljából is.

A torkos csütörtök 2010-hez csatlakozott vendéglátóhelyek teljes listáját megtalálják a www.menjunkenni.hu, illetve a www.torkoscsutortok.hu oldalon.