Ajándék, ha a mese köztünk van

A mesék személyiségfejlesztő, gyógyító erejéről beszélgettünk és év végi meseajánlatot kértünk Kissné Gaál Zsuzsanna meseterapeutától.

- Minden élethelyzeteknek, életszakasznak megvan a mesebeli párja, melyek segítenek felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. Sajnos a mesébe rejtett kódot megértését elfelejtették a felnőttek, hiszen a mese eredetileg felnőtt műfaj volt. A sokkal nyitottabb, ösztönösebb gyerekeket is fel kell ma már készíteni, hogy be tudják fogadni a tanításokat. Mi már a világot kívülről szemléljük, a mese pedig belülről hat.

- Ez alatt pontosan mit kell érteni?

- Kiestünk már abból, hogy a világot mi alakítsuk, általunk készített dolgokkal vagy akár földműveléssel. Elfelejtődött, hogy a gondolatnak teremtő ereje van és ezt tudatosan lehet használni. De kezdenek újra egyre nyitottabbá válni az emberek erre a tudásra. El kell nekik mondani hogyan tud gyógyító erővé válni a mese. A hatékonyságát alátámasztja, talán az is, hogy egyetemi akkreditációval lehet egy orvos, pszichológus vagy pedagógus meseterapeuta, Boldizsár Ildikó módszerével. A mesék a kollektív tudatalattiból hozzák a tanításokat, kódolva, mert amikor ezek születtek ez volt a természetes gondolkodási és kifejezési mód. Akkor ezt mindenki értette, minden közösségnek volt mesélője. A mese az élet rendjét tükrözi, s ha ez felbomlik helyre lehet állítani. Felnőtteknél én csoportban dolgozom és érdekes itt látni, hogy ugyanazt a mesét mennyire másképp látják a csoporttagok.

- Hány éves kortól ajánlott ez a terápia?

- Öt éves kortól, bár Boldizsár Ildikó dolgozik koraszülöttekkel is. Az is egyre inkább elfogadott, hogy a kismama meséljen méhen belüli gyermekének. Egybként az újszülöttek és a haldoklók állnak legközelebb ahhoz a világhoz, amit a mese közvetít. Haldoklókat is lehet segíteni velük.

- „Csak” otthoni meseolvasással is segíthetünk magunknak?

- Igen, akár úgy is, hogy felcsapunk egy mesekönyvet és hol nyílik ki, mi kerül elénk. De azt is jó tudni, hogy mi a kedvenc mesénk, aztán gondolkodni rajt, hogy miért. Azt tapasztaltam, hogy a gyerekek kedvence az, amit sokszor meséltetnek, amiben tilos a legkisebbet is változtatni – idézi fel a minden családban ismerős szituációt. – A felnőtteknél nehezebb eldönteni, mert sokszor az hoz tanítást, amit nehezen viselnek, akár idegesítőnek tartanak. Tisztázni kell nemcsak azt, hogy mi a kedvenc mesénk, hanem, hogy abban a történetben éppen hol tartunk. Minden mesének van konfliktusa és a mesén belüli eseményeknek is. Önmagunk megértését segíti, ha látjuk magunkat egy – egy mese valamely helyszínén.

- Ön vezet kifejezetten női csoportot is. Nekem úgy tűnik, mintha a nők útkeresése egyre hangsúlyosabb lenne.

- Valóban egyre nyitottabbak az önismeret felé. Több okból is. Ha önmagukat megértik, jobban értik a gyerekeiket is, akik mindig nagyítós tükröt tartanak a felnőttek elé. De ugyanígy segíti a párkapcsolatot, az egészséges működést és azokat az új szerepeket is, amivel az ősöknek még nem kellett szembenézni. Egyébként a fiúk, férfiak önbizalmát nagyban segítik a mesék, hiszen ott többségében fiú a főszereplő, aki eléri célját, megszerzi a koronát. Fontos momentuma a magyar népmeséknek a cselekvés. A főhősnek célja van, ezért tesz, meglátja a segítőket és elfogadja a segítséget. Ez a cselekvő energia is támogató lehet.

- És mi van a lányokkal? Legtöbbször csak várják a herceget. Elegendő ez egy mai felnőtt nő számára, tud ezzel azonosulni?

- A királynői szerepnek értéke van. Meg kell érni arra, hogy jöjjön a herceg. Akinek párkapcsolati problémái vannak, még nem nőtt fel erre a feladatra. De valóban a női szerepek nehezebben megélhetők a mesékben. Sok fájdalommal jár esetenként az útjuk, például A rózsát nevelő királykisasszony, a Világszép nádszálkisasszony esetében, Hamupipőkéről nem is beszélve.

- Ha már konkrét mesék, akkor van -e kifejezetten az adventi időszakra ajánlás?

- A vallásos, ősi hithez kapcsolódó jellegűeket tudnám ajánlani. A magyar népmesék közül a Szegény ember hídját, amely Krisztus és Szent Péter találkozásáról szól. Vagy Az élet vize című mesét, mely a kitartásról, hitről, szeretetről ad át tanítást, de jó választás lehet A juhász báránya is (Benedek Elek gyűjteményben keresgéljük). Év végére pedig A Nap fája című varázslatos történetet. De azt gondolom, bármelyik magyar népmese kerül is a fa alá, pozitív gondolkodást, hitet, reményt ad mindenki számára. Már maga az, hogy a mese köztünk van, egy ajándék. És szép ajándék lehet, ha meghallgatjuk a nagyszülők meséjét a családtörténetről, mert az is az önismeretet segíti. S minél szélesebb az önismeretünk, annál könnyebb az úton a haladás.