A nemzeti összetartozás harangja

Hazaérkezett Zalaapátiba

Vajda László és Vincze Tibor

1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírt békediktátummal a történelmi Magyarország elvesztette területének és lakosságának kétharmadát. Ez nem békeszerződés volt, hanem diktátum, ahogy Vincze Tibor polgármester fogalmazott köszöntőjében, a győztes hatalmak akarata a legyőzöttekkel szemben. Mint mondta, nem sírni, nem elkeseredni kell ezen, de soha nem szabad elfelejteni. Zalaapáti képviselő-testülete éppen ezért gondolta azt, hogy a békediktátumra emlékezve harangot öntett. A harang szakrális szimbólum, amely az égiek és a földiek, az Isten és ember közötti kapcsolatot jelképezi. A harang hangja Isten üzenete, amely húsvétkor, Jézus feltámadásakor szól a leghangosabban. A békediktátum századik évfordulóján is a feltámadás jelképe, mert Magyarországnak nem csak múltja, de jelene és reményteljes jövője is kell, hogy legyen.

Vajda László kovácsmester, Király Zsiga-díjas népi iparművész, a Népművészet Mestere, Tiszaeszlár (Tokajtól délre, a Tisza keleti partján fekvő falu) polgármestere elsősorban kovácsmesternek tartja magát. Itt a Dunántúlon is, az Őrségben, Pécs környékén, Zalaegerszegen több harangja szól már. Közeledik már a századikhoz, melyet, ha elér, akkor talán elfogadja a harangöntő mester megnevezést.

Az 1967-től gyakorolt szakmájáról a következőképpen vallott: a harang nem készül, hanem születik, mint egy gyermek kilenc hónap után. Ugyanis ennyi idő kell ahhoz, hogy megmutassa magát. Az öntés pillanatáig rejtve marad. Mi lesz belőle, csak akkor derül ki, amikor kibontják a formaszekrényből, megtisztítják és megszólaltatják. Hangjából tájékozódtak eleink is, tudták, hogy az elmúlásnak, a vészhelyzetnek vagy a dicsőségnek szól éppen. S mikor szólal meg a legjobban, ha 72 százalékban vörösrézből és 28 százalékban ónból áll. Lehet próbálkozni más anyaggal, de ettől jobb nincs, fejtette ki.

A beszédek után Vajda László és Vincze Tibor leplezte le a harangot, ami a községháza előterében két hónapig tekinthető meg, augusztus elejéig, amikor végleges helyére kerül.

A trianoni békediktátumot 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16 óra 32 perckor írták alá. A községháza előtti parkolóban 2020. június 4-én pont ekkor kongatják meg 100 másodpercig, emlékezve a 100 éve történt szomorú eseményre. Teszik ezt azzal az erős hittel, hogy „Magyarország és a magyar nemzet volt, van és mindig is lesz”.