ÉJSZAKAI RAGADOZÓK

 

A rendező üzenete

 

Az éjszakai ragadozók tanulságos mese arról, miként fogadhatjuk el és dolgozhatjuk fel a döntéseket, amelyeket életünk során meghozunk, és milyen következményei lehetnek e döntéseknek. Egy olyan kultúrában, ahol egyre inkább minden eldobhatóvá válik, beleértve a kapcsolatokat is, ez a történet a lojalitásról, az odaadásról és a szerelemről szól. A mindannyiunk által érzett elszigeteltségről is kíván beszélni, és hogy milyen fontos megbecsülnünk a minket éltető emberi kapcsolatokat.

Tom Ford

 

 

A Tom Ford által írt és rendezett Éjszakai ragadozók hátborzongató romantikus thriller, amely azt vizsgálja, milyen vékony határ húzódik szerelem és kegyetlenség, bosszú és megváltás között. A két főszerepben két Oscar-jelölt, Amy Adams és Jake Gyllenhaal látható: elvált házaspárt alakítanak, akik sötét dolgokat tudtak meg egymásról és saját magukról.

Susan Morrow (Adams) rendkívüli jómódban él, de boldogtalan férje, Hutton Morrow (Armie Hammer) oldalán. Egyik hétvégén Hutton túl gyakori szokásához híven „üzleti útra” indul, Susan pedig csomagot talál a postaládában. A kéretlen ajándék egy regény Éjszakai ragadozók címmel, amelyet Susan volt férje, Edward Sheffield (Gyllenhaal) írt. Susan a férfivel évek óta nem tartja a kapcsolatot. Edward a mellékelt üzenetben arra kéri Susant, olvassa el a regényt, aztán találkozzanak, amikor átutazik a városon. Susan éjjel az ágyban elkezd olvasni. A regényt neki dedikálták...

...de a tartalma erőszakos és letaglózó. Edward egy bizonyos Tony Hastings történetét meséli el (szintén Jake Gyllenhaal alakítja). Tony és családja egyik éjjel autózik a kihalt texasi vidéken, és üldözni kezdi, majd leszorítja őket az útról három huligán, aztán beléjük köt az ijesztően tolakodó bandavezér, Ray Marcus (Aaron Taylor-Johnson). Tony tehetetlenül nézi, hogy a családját elrabolják, őt pedig otthagyják az út szélén. Hajnalra Tony odaér a rendőrségre és segítséget kér. A szófukar Bobby Andes hadnagy (az Oscar-jelölt Michael Shannon játssza) veszi kezébe az ügyet, aki rokonszenvet érez a kétségbeesett Tony iránt, és minden idejét a tettesek üldözésének szenteli, mihelyt Tony legrosszabb félelmei valóra válnak...

Susanra erős hatással van exférje regénye, s önkéntelenül felidézi szerelmük legmeghittebb pillanatait. Amint próbál önmagába nézni és belátni fényűző élete csillogó felszíne alá, egyre inkább bosszúdrámának tartja a regényt, amelynek hatására kénytelen újraértékelni élete fontos döntéseit és újraébred egy elveszettnek hitt szerelem.

Az Éjszakai ragadozók Tom Ford második filmje. Az első, a 2009-es Egy egyedülálló férfi (A Single Man) zajos kritikai sikert aratott, több díjat nyert és Oscar-jelölést hozott a címszereplő Colin Firth-nek.

Az Éjszakai ragadozók Austin Wright 1993-ban megjelent Tony and Susan című regényének adaptációja. „Az írás az egyik kedvenc tevékenységem a filmkészítés során – mondja Ford. – A forgatókönyvi fázisban az ember teljesen egyedül van, a film ezen a ponton még csak az én fejemben létezik, tökéletes formában. Amikor írok, először képeket gyűjtök a fejemben, amelyek a szereplőkkel és a világaikkal kapcsolatosak. Belső, külső helyszíneket, valódi emberek képeit gyűjtöm, akik benépesítik az általam teremtett karakterek világait. Aztán elkezdek írni, és gyakran egy az egyben bekerülnek a forgatókönyvbe azok a képek, amelyek a felkészülés során születtek. Az Éjszakai ragadozók szereplői két olyan világban élnek, amelyeket egészen közelről ismerek. Texasban és Új-Mexikóban nőttem fel, ezért a történetnek ezt a részét könnyen írtam meg. Susan kiváltságos Los Angeles-i környezetét pedig talán a kelleténél is jobban ismerem.”

„Minden hangot és képet vizualizálok, és gyakran beállításról beállításra írok. Amikor nekilátunk a filmezésnek, általában már pontosan tudom, mit szeretnék rögzíteni. De azért jó erős stábbal és kiváló színészekkel dolgozni, mert gyakran előfordul, hogy spontán dolgok történnek a forgatáson, amikre korábban nem is gondoltam, és ezeknek köszönhetően a végén sokkal dúsabb és részletgazdagabb lesz az anyag.”

Fordnak nem csupán az volt a célja, hogy megalkosson egy történet a történetben típusú filmet, hanem a vágyak, az ambíciók és az élvezet mélységeit is kutatni szerette volna. Munka közben észrevette, hogy forgatókönyvírói és rendezői készségeit még nagyobb mértékben ki tudja aknázni, mint első filmje esetében. Az Egy egyedülálló férfiben 1962-ben játszódott a történet, és felidézték benne a korábbi évek eseményeit, ez azonban még egyetlen ember világa volt; az Éjszakai ragadozókban viszont három önálló, de valamiképpen összefüggő karaktert követünk, miközben nincs közvetlen kapcsolat közöttük.”

A Tony and Susan adaptálása során Ford nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy megjelenítse azt a magányt és elveszettséget, amely Susan Morrow-ra jellemző. „Nem a stílus a legfontosabb számomra, amikor filmet készítek. A stílus tartalom nélkül sekély és üres dolog. Ám nagy figyelmet szentelek a stílusnak, ha az szorosan kötődik a karakterekhez és a történethez. A díszletek és a jelmezek nem csupán a közönséget informálják, hanem a színészeket is segítik abban, hogy teljesen beleélhessék magukat a szerepükbe. Az árnyalatok következetessége is fontos számomra, ahogyan az, hogy a képek stilisztikailag miként harmonizálnak a zenével és a hangkeveréssel, hogy koherens világot alkossanak. Szilárdan vallom, hogy egy kép tényleg többet mond ezer szónál, és a film elsősorban vizuális médium. Szerintem egy film csöndben működjön, és beszéd meg hang csak akkor legyen benne, ha előbbre kell lendíteniük a cselekményt.”

„Azt tartják rólam, hogy nagyon hosszú jeleneteket írok. Ez nekem soha nem tűnt fel, de az lehet az oka, hogy azt szeretném, hogy minél mélyebb kapcsolat legyen a karakterek között. Az életben mindennél jobban szeretem a komoly párbeszédeket, ezért gyanítom, hogy ösztönösen olyan jeleneteket hozok létre, amelyekben sokat beszélnek különböző helyszíneken, de a közönség azt látja, hogy valaki anélkül csinál valamit, hogy szóra nyitná a száját.”

Az adaptáció folyamata beletelt egy időbe. Végül megszületett a forgatókönyv végső változata. „A Tony and Susan gyönyörűen van megírva – folytatja Ford. – Nagyszerű a történet. A morális allegória, amely könyv a könyvben megoldással adatik elő, szerintem roppan friss és eredeti elgondoláson alapul. Imádtam olvasni és úgy gondoltam, nagyszerű filmet lehet belőle készíteni. Ám nem volt egyszerű adaptálni és időt vett igénybe, amíg rájöttem, miként közelítsem meg. A könyv és a film gyökeresen eltérő műfajokat képviselnek, és egy könyv szó szerinti adaptálása gyakran nem működik a mozivásznon. Számomra az a lényeg, hogy kiemeljem a könyvből azokat a témákat, amelyek meg tudnak szólítani, aztán felnagyítsam és kidolgozzam őket a filmben. Az Éjszakai ragadozók e módszer révén hű maradt a könyvhöz, bár vannak benne új elemek és a helyszínek teljesen eltérőek.”

„A Tony and Susan jórészt belső monológ, amely Susan fejében zajlik. Létre kellett hoznom azokat a jeleneteket, amelyek közvetítik, mire gondol ez az asszony, vizuális formában, hogy megértsük az érzelmeit, de tartózkodván attól, hogy az egész film során narrációt alkalmazzunk. Ugyancsak fontos szempont volt, hogy Edward regényének témája egy kicsit homályos a könyvben, ezért hangsúlyokat kellett elhelyeznem, hogy minden világos legyen a vásznon.”

„A cselekmény helyszínét praktikus szempontból meg kellett változtatni, mivel a regény a kilencvenes évek elején íródott, amikor a mobiltelefon még nem volt elterjedt. A könyv középpontjában álló bűncselekményt nem követhették volna el ma, a mobil és az internet korszakában, ha nem olyan új helyszínt választok, ahol nincs mobilszolgáltatás. Ezért lett az új helyszín Nyugat-Texas – az eredeti helyszín északkelet volt –, mivel el tudjuk képzelni, hogy a semmi közepén még ma sincs térerő. Ráadásul ezt a vidéket jól ismerem, és a közmondás is úgy tartja, hogy arról kell írni, amit ismersz.”

„A könyvben Edward Sheffield azt mondja, hogy igazából mindenki saját magáról ír, és ezt benne is hagytam a filmben, mivel tökéletesen egyetértek ezzel a megállapítással. Mindent a saját szűrőnkön keresztül látunk. Amikor Edward megírja az Éjszakai ragadozókat, a regényt szó szerint a Susannal kapcsolatos emlékeiből és érzelmeiből rakja össze. Az már leginkább az én ötletem volt, hogy arra kanyarítottam a történetet, hogy Edward teljesen személyes történetet írt arról, miként élt Susannel és szerinte mit tett vele az asszony. Például az egyik flashbackben Susan Edward egyik novelláját olvassa, és borzasztóan unja, amitől a férfi kiborul. Ebben a jelenetben a nő piros kanapén fekszik. Ez teljesen beleég Edward emlékezetébe, és amikor megöli a Susant képviselő karaktert, piros bársonykanapéra helyezi el a holttestet. A regényben a gyilkos hetvenes évekbeli zöld Pontiac GTO-t vezet, és ugyanez a kocsi jelenik a flashbackben, ahol Susan elhagyja Edwardot. Közös életük darabkáit ott találjuk elszórva a regényben, mivel bele vannak cementezve Edward emlékezetébe. Hasonló módon pár dolog a saját életemből is bekerült a filmbe.”

„A film témái közül személyesen érintett társadalmunk maszkulinitása is – árulja el a rendező. – Hőseink, Tony és Edward nem férfias férfiak olyan értelemben, ahogyan kultúránk elvárná tőlük, a végén mégis győzedelmeskednek. Texasban nőttem fel, és egyáltalán nem mutattam fel a klasszikus férfiasság jegyeit, amitől sokat szenvedtem. Ezt a személyes tapasztalatot ábrázolom Tony és Edward karakterein keresztül.”

Ford az ötszörös Oscar®-jelölt Amy Adamst választotta Susan szerepére. „Látványosan képes arra, hogy szöveg nélkül közvetítsen érzelmeket, pusztán az arcával és kifejező szemével – magyarázza a rendező. – Tisztaság és igazság van a tekintetében. Azt akartam, hogy Susan szimpatikus legyen a nézőknek. Könnyű lenne utálni őt, hiszen ő maga jelenti ki, hogy mindene megvan és mégsem tud boldog lenni. Olyan életet választott, ami ellentétes a valódi természetével. Bizonyos értelemben a neveltetése áldozata, mert olyan szerepnek próbál megfelelni, amilyet a társadalom a nőktől elvár.”

„A film jelentős részében Susan olvas és reagál arra, amit olvasott. Itt mutatkoznak meg számomra Amy rendkívüli színészi képességei. Képes volt oly módon megragadni Susan fájdalmát, hogy inkább együttérzünk vele, semmint utálnánk. Érzékenyen és finoman ábrázolja Susant, holott sok szempontból ez a film legnehezebb szerepe, mert nem hagyatkozhatott széles gesztusokra vagy szövegre, hogy közvetítse a karakter fájdalmát.”

Bár eddig még nem dolgoztak együtt, Ford úgy gondolta, az Oscar®-jelölt Jake Gyllenhaal tökéletes párja lesz Adamsnek. „Nehéz volt két olyan színészt találni, aki hihetően alakítja a rábízott karaktert huszonéves, illetve negyvenes korában – magyarázza a rendező. – Jake és Amy képesek erre, apró gesztusokkal és beszédfordulatokkal mesterien érzékeltetik a különbségeket fiatal és érettebb önmaguk között.”

Ford biztos volt abban, hogy Gyllenhaal nagyszerűen megoldja majd a ’történet a történetben’ szerkezet által előidézett nehézségeket. „Csodálom Jake-et, amiért minden szerepében képes annyi kockázatot válalni. Kemény és érzelmileg megterhelő kettős szerepet bíztam rá. Biztos voltam benne, hogy briliáns munkát végez majd, és nem is kellett csalódnom.”

További két kulcsszerep Bobby Andes hadnagyé és Ray Marcusé, akik a törvény ellentétes oldalát képviselik. Előbbi karaktert az Oscar®-jelölt Michael Shannon, utóbbit a brit Aaron Taylor-Johnson alakítja. Ford mindkettejüket a sokoldalúságuk miatt választotta ki, ami lehetővé teszi számukra, hogy különböző korok gyökeresen eltérő karaktereinek bőrébe bújjanak. Emiatt sokan talán nem is emlékeznek, korábban pontosan milyen filmekben látták ezeket a színészeket.

„Erre a tökéletes átváltozóképességre azért volt szükség, mert ez a két karakter csak abban a könyvben létezik ugyan, amelyet Susan olvas, mégis meg kell ragadniuk az asszony figyelmét és persze le kell nyűgözniük a közönséget is” – magyarázza Ford.

A színészcsapatot további kiválóságok alkotják. Bár néhányan közülük csak egy-két napot forgattak, teljesítményükkel jelentősen emelték a film színvonalát. „Armie Hammer briliáns munkát végzett, pontosan megragadva Susan férje karakterének lényegét – mondja Ford. – Andrea Riseborough és Michael Sheen egy modern házaspárt, Alessiát és Carlost alakítják, pontosan úgy, ahogyan elképzeltem őket a forgatókönyv megírása közben. Viszonylag rövid jeleneteikben tökéletesen hozzák, kik ezek az emberek, és bensőséges kapcsolatot létesítenek Amy karakterével, érzékeltetve, milyen világban él Susan és milyen a magánélete.”

„Laura Linney szintén elképesztő alakítást nyújt, és hihetetlenre sikeredett Amy és Laura éttermi jelenete. Isla Fisher mellbevágó drámai alakítást nyújt, ami szerintem meglepi majd a közösnéget, mert őt főleg vígjátéki szerepekből ismerjük, miközben osztályon felüli drámai színésznő. Klaus Gusman, aki Lout alakítja, finoman kidolgozott és hátborzongató figurát hozott létre. Valódi személyisége nem is állhatna távolabb a karaktertől, mégis maradandót alkot, ami szerintem a kiváló színész legfontosabb ismertetőjegye. Ellie Bamber nem csupán gyönyörű, fiatal teremtés, hanem leendő nagy színésznő, aki szívbemarkoló hitelességgel alakítja Indiát. Ártatlansága még brutálisabbá teszi a gyilkosságot.”

 

 

Kaliforniától New Yorkig

 

A helyszínek kiválasztása döntő fontosságú volt, mert hűen kellett tükrözniük a karakterek küzdelmét és választásaikat. A texasi jeleneteket a kaliforniai Mojave-sivatagban vették fel. Több ismert Los Angeles-i környéken forgattak, így Bel Airben, Holmby Hillsben, Malibuban, Pasadenában és Beverly Hillsben. Tony és Susan keserű emlékei pedig a New York-i Wilshire Boulevard-on elevenednek fel.

A mában játszódó Los Angeles-i jelenetek belsői Susan világáról árulkodnak. Ford munkáját Shane Valantino látványtervező segítette. A rendező azért választotta a szakembert, mert úgy érezte, hasonló kulturális és vizuális referenciákkal bírnak.

 

 

A film szereplői

 

AMY ADAMS (Susan Morrow) ötszörös Oscr®-jelölt és kétszeres Arany Glóbusz-nyertes színésznő.

Első Oscar®-jelölését a 2005-ös Junebug című filmért kapta. További öt rangos díjjal tüntették ki alakításáért.          

A Bűbáj (Enchanted) című Disney-produkció hozta meg számára az Első Arany Glóbusz- és a második Oscar®-jelölést. A színészkamara díjára és BAFTA-ra is jelölték alakításáért.

További díjnyertes filmjei: The Fighter – A harcos (Oscar®-, Arany Glóbusz, BAFTA-jelölés), The Master (Oscar®-, Arany Glóbusz-, BAFTA-jelölés), Amerikai botrány (American Hustle – Arany Glóbuszt nyert továbbá Oscar®-ra és BAFTA-ra jelölték).

Szerepelt még: Charlie Wilson háborúja (Charlie Wilson’ War), Julie & Julia – Két nő, egy recept, Az acélember (Man of Steel), Nagy szemek (Big Eyes), Batman Superman ellen – Az igazság hajnala (Batman Vs. Justice – Dawn of Justice).

 

JAKE GYLLENHAAL (Tony Hastings / Edward Sheffield) legutóbbi kiemelkedő filmje az Éjszakai féreg (Night Crawler) volt, amelyért többek között BAFTA-ra, Arany Glóbuszra és a színészkamara díjára jelölték.

Oscar®-ra jelölték és BAFTA-t nyert a Brokeback Mountain – Túl a barátságon című drámában nyújtott alakításáért.

További fontosabb filmjei: Mélyütés (Southpaw), Everest, Ellenség (Enemy), Fogságban (Prisoners), Forráskód (Source Code), Perzsia hercege: Az idő homokja (Prince of Persia: Sands of Time), Testvérek (Brothers), Zodiákus (Zodiac), Bőrnyakúak (Jarhead), Holnapután (The Day After Tomorrow), Donnie Darko.

 

AARON TAYLOR-JOHNSON (Ray Marcus) brit színész kilencévesen kezdett színpadon játszani, első emlékezetes filmjében (John Lennon – A fiatal évek) Lennont alakította.

Fontosabb filmjei: Kick-Ass 1-2., Bosszúállók – Ultron kora (The Avengers: Age of Ultron), Vadállatok (Savages), Godzilla, Anna Karenina.

 

 

A film alkotói

 

TOM FORD (forgatókönyvíró / rendező) társ-forgatókönyvírója, producere és rendezője volt első filmjének, az Egy egyedülálló férfinak (A Single Man), amelyért a főszereplő Colin Firth a velencei fesztiválon a megkapta a legjobb színésznek járó díjat, BAFTA-val tüntették ki és Oscar®-ra, illetve Arany Glóbuszra jelölték.

A texasi születésű Ford művészettörténetet hallgatott New Yorkban, később áttért az építészeti tanulmányokra.

Nemzedékének egyik legtehetségesebb divattervezője, dolgozott többek között a Guccinak és Yves Saint Laurent-nak, majd 2005-ben megalapította saját divatházát, a TOM FORD-ot. tervezői munkásságát számos rangos nemzetközi díjjal ismerték el.

 

ROBERT SALERNO (producer) Tom Ford előző filmjének, az Egy egyedülálló férfinek szintén producere volt. Olyan hatalmas kritikai sikereket aratott és számos díjjal jutalmazott filmeket jegyez, mint a Beszélnünk kell Kevinről (We Need to Talk About Kevin) és a 21 gramm (21 Grams), illetve a régi munkatársával, Billy Bob Thorntonnal készített, Oscar®-díjas Pengeélen (Sling Blade).