Vadon élő állatok segítik a betegségek jobb megértését

Az öko-immunológia azt kutatja, hogyan terjednek a betegségek a vadon élő állatok között - a vastagszarvú juhok a házi juhoktól rájuk átterjedt tüdőgyulladás miatt vannak bajban -, és hogyan ronthatnak a helyzeten emberi és olyan környezeti tényezők, amilyen a klímaváltozás. Egy másik alapvető célja ennek a tudományágnak megérteni, miként jutnak el halálos betegségek a vadon élő állatoktól az emberig.

Az utóbbi 30 évben több mint háromszáz fertőző emberi betegség származott állatoktól, köztük az AIDS, az Ebola, a SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma), a Lyme-kór, a hantavírus, a nyugat-nílusi vírus és egy új influenzatörzs. (A betegségek persze nemcsak egy irányba terjednek: feltehetően az afrikai hegyi gorillák az embertől kapták a metapneumovírust.)

"Az orrüregben sok kórokozó meg tud bújni" - magyarázta a The New York Times című lapnak Plowright, a Pennsylvaniai Egyetem Fertőző Betegségek Központjának vadon élő állatokkal foglalkozó tudósa. Odahaza Ausztráliában a kis vörös repülő róka - egy intelligens nektárivó denevér kedves kölyökkutya szemekkel - betegségeit kutatta.

Miután 1994-ben a halálos betegséget okozó Hendra-vírus Északkelet-Ausztráliában emberekben és lovakban is megjelent, a biológusok megállapították, hogy a kis vörös repülő rókáktól származik. Ennek nyomán sokan a denevérek kiirtása, vagy legalábbis amellett kardoskodtak, hogy űzzék el őket az emberlakta területekről. 2008-ban azonban Plowright kulcsfontosságú felfedezést tett. Rájött, hogy a stressz legyengíti a denevérek immunrendszerét, és amikor ez bekövetkezik, akkor terjesztik a legtöbb vírust.

"A denevérek irtására vagy elüldözésére tett kísérlet tehát csak rontana a helyzeten azzal, hogy súlyos stresszt okozna nekik, és ezzel arra késztetné őket, hogy még több vírust bocsássanak ki" - idézte fel.

A felfedezés elcsöndesítette a denevérek tömeges elűzésének szószólóit, és Ausztrália több millió dollárt fordított egy hároméves programra, amelynek célja a denevérek vírusháztartásának jobb megértése volt.

Lehetőséget nyújthatnak a megoldásra

Az emberi és állati betegségek közti kapcsolatok felismerése újabb erőfeszítésekhez vezetett, amelyek célja ezeknek a mechanizmusoknak a jobb megismerése. Ezek közé tartozik a One Health Initiative (Egy egészség kezdeményezés) nevű program, amely orvosokat és állatorvosokat egyesít a betegségek és környezetromlás közös vizsgálatára.

A vadon élő állatok immunitása egyfajta majdnem eredeti, érintetlen ősállapotot kínál tanulmányozásra.

"A vadállatok tanulmányozása segít választ adni olyan kérdésekre, hogy be kell-e avatkoznunk, és hogyan hat a beavatkozás a kórokozók ökológiájára és fejlődésére. Nem okoz-e a meglévőnél is nagyobb problémát a vakcinák és antibiotikumok használata?" - fejtette ki Peter J. Hudson, a Pennsylvaniai Egyetem biológusa.

Egyes kutatók például vallják, hogy az autoimmun rendellenességek számának gyarapodását az okozhatja, hogy hiányzik az emberi immunrendszer bizonyos mikrobák általi stimulálása. Ennek az elképzelésnek a helyességét nehéz embereken ellenőrizni, mivel a mi immunrendszerünket az egyre sterilebb környezet, a több évtizede alkalmazott antibiotikumok már megváltoztatták, ám Hudson szerint "a vadon élő állatok lehetőséget adhatnak a megoldásra".

A vadon élő állatoktól származó betegségekkel kapcsolatban még nagyon sok a kérdőjel. Ami a denevérek terjesztette vírusokat illeti, szakértők szerint évmilliók alatt fejlődtek ki denevér-ökoszisztémákban, egyik állat adta őket tovább a másiknak, miközben az általuk okozott enyhe fertőzések segítették immunrendszerük kialakulását.

Pandora szelencéje

Az állatok immunrendszerének vizsgálata hozzájárul ahhoz, hogy új szempontból, környezeti kérdésként vizsgálják a betegségeket.

A denevérvírus terjedésének egyik mozgatója a repülő rókák természetes környezetében végzett beruházások és fejlesztések. Ahelyett, hogy érintetlen erdőben élnének, a denevérek megrohanják a városokat és elővárosokat, kertekben termő nektárral táplálkoznak - aztán lovaknak és embereknek adják át a bennük élő vírusokat.

Betegségekkel foglalkozó ökológusok állítják, hogy az erdők irtása vagy megváltoztatása Pandora szelencéjét nyitja fel. A természet érintetlen formában történő megőrzése, illetve a visszafogott fejlesztés ezzel szemben védelmet nyújt a betegségekkel szemben.

"Egy ökoszisztéma konzerválása nagy valószínűséggel az emberi egészség konzerválását is jelenti" - szögezte le Simon Anthony, az EcoHealth molekuláris virológusa, aki a Nipah- és egyéb vírusok tanulmányozásával foglalkozik.

Richard Ostfeld betegségökológus azt vizsgálta, hogy mik a fáradtsággal, ízületi fájdalmakkal, lázzal és hidegrázással járó, idegrendszeri és szívbetegséggel társuló Lyme-kór okozói.

A fehérlábú egerekben nagyon sok Lyme-kórt okozó baktérium van, és Ostfeld álláspontja szerint azért tudják olyan hatékonyan terjeszteni őket, mert az erdőirtások miatt eltűnnek természetes ellenségeik, aminek betudhatóan roppant gyorsan képesek szaporodni. Az egerek hihetetlenül ellenállók az emberi beavatkozással szemben, és mivel csak hat hónapig élnek, energiájukat az immunvédelem kiépítése helyett a szaporodásra fordíthatják, ezzel pedig felgyorsítják a Lyme-kór terjedését.

A betegségeket a környezet számára egyébként hasznos dolgok is terjeszthetik. Egyre nagyobb teret nyer a szétszórt élőhelyek összekapcsolásának gyakorlata azért, hogy megmeneküljenek azok, amelyeken valamely állatfaj kiveszőfélben van. A betegségökológusok szerint azonban ez a módszer a betegségek terjedéséhez is vezethet.

Például a vastagszarvú juhot több helyre mesterségesen telepítették az Egyesült Államok nyugati részén, hogy gazdagodjon a helyi állomány. Eközben nem gondoltak a tüdőgyulladás terjedésére.

"Ha hirtelen megváltoztatjuk a környezetet, azzal radikálisan megváltoztatjuk a betegségek és az immunrendszer közti egyensúlyt is, ami hatással van az élet minden formájára, beleértve az embert is. Ezt csak most kezdjük megérteni" - mondta Plowright.