Újabb kötetek Ruszt hagyatékából

Fókuszban Debrecen és Kecskemét

A Deák Ferenc Megyei Könyvtár, és a Keresztury Irodalmi Kör szervezésében most a két friss kötettel (Debrecen - Universitas Együttes 1962-1972 és Kecskemét - Gábor Miklós - Nádasdy Kálmán 1972-1981) ismerkedhetett meg a megyeszékhely közönsége. A kötetet szerkesztő Nánay Istvánnal (kritikus, drámapedagógus) és Tucsni Andrással (a Hevesi Sándor Színház irodalmi vezetője), Péntek Imre költő, főszerkesztő és Szemes Péter kritikus beszélgetett.

Péntek Imre elöljáróban elmondta: év elején vett részt a kötetek fővárosi bemutatóján, s akkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy az első két könyvhöz hasonlóan ezeket a műveket is jó volna bemutatni a zalaegerszegi színházbarátoknak. Annál is inkább, mert ő az életműkiadásokat olvasva nemcsak egy tehetséges, hanem egy elbűvölő ember szokásait ismerte meg.

Tucsni András elmondta: már az első két kötet után tudták, hogy lesz folytatás, hiszen hihetetlen gazdag és szerteágazó az az írott anyag, amit Ruszt József hátrahagyott. Se a szakma, se a közönség nem lehet meg ezek nélkül a feljegyzések nélkül. A mostani könyvek a debreceni éveket, azon belül is főleg az egyetemi színpadon zajló munkát, valamint a Gábor Miklóssal és Nádasdy Kálmánnal való kapcsolatát elevenítik fel.

A szerzőkkel Péntek Imre és Szemes Péter (balról) beszélgetett

Nánay István visszaemlékezéséből kiderült: ő pont a debreceni időszakban ismerte meg Rusztot, aki varázslatos ember volt. Akkora szellemi és érzelmi kisugárzással rendelkezett, hogy akkor is hatással volt a fiatalokra és az Universitas munkájára, mikor épp nem volt jelen. Hogy mi volt Ruszt József és az egyetemi színpad titka? Talán csak annyi, hogy jó gondolkodású emberek gyűltek össze, akik a rendező irányítása alatt igazi közösségként tudtak működni. Ekkoriban Rusztnak nem is igazán a rendezésein volt a hangsúly. Egyénisége, hatalmas műveltsége, embersége, páratlan energiája és szorgalma mágnesként vonzott mindenkit. Amiben ő elmélyült, azt ugyanolyan szenvedéllyel át is tudta adni. Így a 60-as években az Universitas Együttes szellemi műhellyé vált.

A mostani két kötetből Ruszt József életpályájának első húsz éve bontakozik ki, melyet a debreceni egyetemi színpadon túl a Csokonai-színházban, majd a kecskeméti Katona József Színházban eltöltött esztendők jelképeznek leginkább. Az életműkiadásokból nemcsak egy alkotó ember gondolkodásmódját ismerhetjük meg, hanem több évtized magyar színházi és társadalmi életét, valamint a színházi szakmáról és művészetről vallott nézeteit.

A kötetbemutatón színművészek segítségével idézték fel Ruszt gondolatait

A most megjelent könyvekből a Hevesi-színház egykori és mostani színművészei (Pap Lujza, Farkas Ignác, Kricsár Kamill és Nagy Péter) olvastak fel részleteket.