Szünidei beszélgetés Kiss Gáborral

Mint meséli, gyermekként két fontos "első" könyv is volt az életében a népmeséken túl. Az egyik a Pál utcai fiúk, amit érdekes módon édesapja még óvodás korában olvasott fel neki, és testvérének. A másik pedig az Egri csillagok, amit már az általános iskola első osztályának végén olvasott el saját maga.

- Erős kezdés. Főleg az utóbbi. Manapság nem is rajonganak érte a gyerekek.

- Pedig nagyon jó regény! Csak ajánlani tudom nekik. Történelmi, izgalmas, kalandos...

- Most is hasonlókat olvas, ha épp nem kötetbemutatóra, vagy író-olvasó találkozóra készül fel?

- Tulajdonképpen igen. Bár sosincs konkrét tervem. Szeretem a szépirodalmat, a földrajzi útleírásokat, a kortárs írókat. Főleg azokat, akik történetmesélők. Ilyen például Grecsó Krisztián. Ezen kívül a színvonalas - Széchenyi Zsigmond minőségű - vadászirodalmat kedvelem nagyon. Gyűjtöm is ezeket. Közülük is kiemelném Maderspach Viktor Medve! című könyvét. De ezeken kívül nagyon sok minden más is érdekel. A könyvszeretetet otthonról hoztam, hiszen nagyszüleimnél is, szüleimnél is rengeteg könyv volt. Szabadidejében, és elalvás előtt mindenki olvasott a családban. Ez természetes volt. Ha pedig gyerekként valamit nem tudtunk, csak annyit mondtak: "hát olvasd el!" Nem lehetett a családban tudatlannak lenni.

- Itt a nyári szünet, és a felnőttek is lassan szabadságra mennek. Szokott könyveket ajánlani?

- Ez nem könnyű, hiszen mindenkinek más az ízlése, és az érdeklődési köre. Talán izgalmasabb megnézni időnként az olvasói szokásokat - melyről kimutatást is készítünk -, és érdemes megfigyelni a divathullámokat is. A tizenéveseknél például a Harry Potter-lázt felváltotta az Egy ropi naplója sorozat, és A Szent Johanna gimi könyvei. De a vámpíros történetek is nagyon menők. A kicsit idősebb kamaszok, és a felnőttek egy része is nagyon szereti Fejős Éva és Fábián Janka könyveit. Sajnos a magyar szépírókat kevesen választják, inkább a külföldi írók könnyedebb művei mennek. Nem nehéz kitalálni, hogy melyik könyvet keresték a legtöbben...

- ???

- E.L James A szürke ötven árnyalata című bestsellerét. Személy szerint nem ajánlanám, de világszerte felkapott könyv, itt is viszik.

- Melyik az a korosztály, amelyik a legtöbbet jár könyvtárba?

- A gyerekek! Ez nagy szerencse, főleg mert nem csak a kötelező olvasmányok miatt jönnek. Lassan megtalálják a saját érdeklődési körüket, meg persze az éppen divatos kiadványokat is. De elolvassák, megbeszélik egymás között, ami fontos dolog. Jó, hogy egy-egy órát áldoznak erre, ami azt is jelenti, hogy felállnak az internet mellől. Ezen kívül van egy idősebb korosztály, akik keresik a klasszikusokat, az igényesebb krimiket, vagy épp a szerelmes regényeket. Nem baj az, ha kedvtelésből olvas az ember, a lényeg hogy minden érzékszervünkkel a történetre hangolódjunk.

- Az egyetemistákat nem említette.

- Mert egyre kevesebben vannak. Manapság már nem telik meg velük a könyvtár a vizsgaidőszakok idején. Csak akkor jönnek, ha az interneten nem hozzáférhető valami. Ennél nagyobb baj, hogy az oktatók forrásmegjelöléssel együtt, össze is állítják nekik az irodalmat, így nincsenek rákényszerülve a kutatómunkára. Márpedig, ahogy azt egy agykutató megfogalmazta: az agyat gyötörni kell! Az az izgalmas, ha mi megyünk az információ után, és azt rendszerezzük, feldolgozzuk. Ha ez elmarad, ráadásul pont az egyetemistáknál, nagy hiba! Az iskolásokat ezért különféle fejlesztőprogramokkal már kis korban próbáljuk erre a kutatómunkára ösztönözni. De hát végül is ez a munkák egyik a kulcsfontosságú eleme: a kultúra széles körű terjesztése, a gondolkodás képességének fejlesztése.

- Ha már fejlesztésnél tartunk: nemrégiben vehette át "A könyvtárügyért" emlékérmet az Informatikai és Könyvtári Szövetség Kuratóriumától, kiemelkedő munkája elismeréséül, és a hazai könyvtárügy fejlesztéséért.

- Nagyon meglepődtem, és meg is hatódtam. Az évenként átadásra kerülő díj alapítása ugyanis még az én javaslatom volt, mikor alelnöke voltam a szakmai kuratóriumnak. Sosem gondoltam, hogy egyszer én is a díjazottak között leszek. Harmincegy éve vagyok a szakmában, alelnöke vagyok a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, az utóbbi évben pedig több sikeres projektben is részt vett a megyei könyvtár, más zalai könyvtárakkal közösen. Talán ez is közrejátszott, hogy idén engem jelöltek. Nagy megtiszteltetés, hogy a kollégák gondoltak rám!