Archivum

Só és szeretet kapcsolata

2012. október 03. szerda, 07:57

Címkék:

Sós perechez Sómese jár. Vagy Sómeséhez sós perec? Talán mindegy is, a lényeg, hogy a Griff Bábszínház egy kedves interaktív játék köré építette fel Benedek Elek egyik legnépszerűbb népmese adaptációját, a Sómesét.

somese

Benedek Elek adaptáció a Griffben

Ahogy azt a mondókából is tudjuk, a gyerekek szeretik a perecet; a sósat és a jó ropogósat. A kissé szeleburdi Sóanyó (Czegő Teréz, a Hevesei Sándor Színház színművésze) segítségével pedig egy rövid kis játék során azt is megtanulhatják, hogy hogyan készül valójában a finom rágcsálnivaló. Amíg a perec sül, a Sóanyó mesél, a figurák meg életre kelnek; az öreg király (Farkas Attila), a három lánya (Benkő Zsuzsanna és Medgyesi Anna), a szakács (Balázs László), no meg a királyfi (Szilinyi Arnold).

A Griff Bábszínház a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínházzal közösen készítette el a Sómesét, melyet az erdélyi színház igazgatója, Nagy Kopeczky Kálmán rendezett. A szereplőket a Griff, a bábokat a Cimborák adta a produkcióhoz. A mese a legkisebbeknek, vagyis a 3-6 éves korosztálynak készült, s a tradicionális mesemondás (Sóanyó mondja a történetet) és bábozás (paraván, marionett technikával) elemeire épít. A mese ritmusa - mivel főleg ovisoknak szól - talán kicsit lassabb, mint a korábbi bábelőadásoké. Televíziós hasonlattal élve azt is mondhatnánk, hogy olyan, mintha a Minimaxról átkapcsolnánk a JimJam-re. Persze ez a gyerekek szempontjából nem feltétlen baj, hiszen jobban megértik a szép színpadképpel tarkított, lassan kibontakozó mese lényegét.

De mi is a lényeg? A só és a szeretet közötti kapcsolat, ami nyilván emberek közötti viszonyt jelent. Só nélkül élni nehéz, és vajon a királynak a legkisebb lánya nélkül? Egyszerűnek tűnő kijelentések mögött (Úgy szeretem Édesapámat, mint az emberek a sót.) mélyebb tartalmakat felfedezni, hibáinkat beismerni, és megtanulni megbocsátani. Az igazi szeretet - melyre ez a mese tanít - talán épp ezekről szól. Bár a történetet sokkal inkább a rejtőzködő királylány szemszögéből látjuk, mint a gyermekéért aggódó, és tévedését beismerő királyéból, vagyis Apáéból. De a végén a királyfi segítségével rendeződnek a viszonyok, s kiderül, hogy mennyire is fontos az embereknek az a fránya só.

A Benedek Elek által feldolgozott népmesék az emberi értékeket és az emberek közötti kapcsolatokat helyezik előtérbe. A Griff Bábszínház mindezt hagyományos módszerekkel tárja a közönség elé, és a hangsúly a kihalófélben lévő mesemondáson van. Mire pedig a Sóanyó befejezi a történetet, a perecek is kisülnek. "Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz, éhes lesz."