Szabolcs Péter jubileumi tárlatai

Klasszicitás és légfrissítés

Szabolcs Péter a VMK-ban megköszönte a közönségnek az elmúlt évtizedeket. Na, nem mintha bármit is abba akarna hagyni, sőt. Csupán arról van szó, hogy messzi vidékről - Diósgyőrből - került Zalába, élete mégis itt teljesedett ki. Ezért szeretné, ha a közönség a családja is lenne. Mint mondta, megbántani soha nem akart senkit, sokkal inkább megölelni. Élete legnagyobb öröme pedig a tanítás volt. Mostanában a reménység a legfontosabb számára; hogy még sokáig dolgozhasson, mi meg újabb és újabb kiállításait nézhessük meg.

Péntek Imre költő, művészeti író, a Pannon Tükör főszerkesztője ezt megelőzően a szobrászművész munkásságát méltatta. Szerinte az alkotó azon szobrászati tradíció folytatója, mely megmaradt az érzelmileg gazdag, intuitív, és figuratív látásmódnál. Nyílt szívű és mentalitású ember, mégis van egy rejtett része személyiségének: a formateremtéssel való küzdés. Alkotásaiban így az "utca" és a "zsákutca" egyaránt benne van. Munkáit nézve kiderül: szembenézett a 20. század kihívásaival, ám mégis lírai alkat maradt. Péntek Imre főleg klasszicizáló törekvésekről (népi motívumok, emberi és lelki folyamatok ábrázolása és közvetítése) beszélt, a Gönczi Galériában látható anyag mégis inkább azokból a művekből ad ízelítőt, melyek a maguk korában (a szocializmus idején) nagyon is formabontónak számítottak; a rendszert bíráló politikai üzeneteik miatt. (Baloldal és jobboldal egyforma emberei a szakadék felé tartanak; székkonstrukciókból álló magyar "hivatal"; kaláka, ahol két irányba indulnak ugyanazzal a gerendával.)

Maga a kiállítás megnyitó sem volt éppen klasszikus, hiszen Szabolcs Péter a VMK-ban légfrissítő illatot árasztott. Köszönhetően annak, hogy felvezetés -és hangulatteremtésképpen a Kis-Hétrét zenekar frontembere, Kardos Endre "Bozi", egy hatásos performansszal körbefújta a teret (közéletet?), majd magát a művészt is "szagtalanította". Az együttes pedig korabeli slágerekre és dalokra énekelt rá olyan új szerzeményeket, melyeknek kortárs költők ihlették a szövegét. A szobrokba kódolt üzenetek és az előadás politikai "gegjei" így egymást erősítették; időtől és korszaktól függetlenül.

Az említett klasszicitás sokkal inkább a Göcseji Múzeum tárlatán érhető tetten. A népies motívumok, a bronzból készült - hol monumentális, hol kisplasztikai - emberábrázolások itt kaptak teret. Dr. Kostyál László művészettörténész, a múzeum igazgatóhelyettese a kiállítást megnyitva azonban elsősorban nem erre helyezte a hangsúlyt. Sokkal inkább Szabolcs Péter újító törekvéseit emelte ki. A művész negyvenöt évvel ezelőtt érkezett Zalaegerszegre, amikor a helyi művészeti és kulturális élet egy fejlődő szakaszban volt. A tanár-szobrászművész egyből az Egervári Művésztelep egyik szervezője, motorja lett. Ez a megszokottakhoz képest egy frissebb, szabadabb légkörű alkotótábor volt, melyre a politika nem telepedett rá. Korszakváltást jelentett az akkori művészeti pezsgés a város életében.

Szabolcs Péter (középen), felesége és dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő társaságában

A szobrászatban Szabolcs Péter szintén kísérletezett: lemezből gyűrt szobrok készültek a 70-es években, hiszen új irányzatok bontakoztak ki a képzőművészetben. Mi a művészet? Mi a szobor? S valóban kézzelfogható anyagból kell -e, hogy készüljön, vagy elég egy virtuális konstrukció is? A művészettörténész szerint azonban egy vérbeli szobrászt az efféle kísérletek sokáig nem elégítenek ki. Így Szabolcs Péter is megtalálta saját útját, s végül központi témája az ember lett. Az ember, a maga gondjaival, bánatával, disznóságaival, hiedelmeivel.

A strandpapucsban Zalaegerszegre érkezett bohém művész emellett mindig tabukat döntögetett a hatalommal szemben. Ehhez minden anyagot - bronzot, gyűrt fémet, követ, fát - felhasznált. De magát az embert-emberlakot is, hiszen ezen át fogalmazta meg üzeneteit, számára ez lett a kedves ábrázolásmód - mondta dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, aki elsőként köszöntötte az alkotót az ünnepi esten. A művész, a rendszerkritikán túl, emléket állított régi koroknak is; például egyik legnépszerűbb köztéri alkotásával, a Királyi párral, mely dédanyáink szellemiségét és vonásait őrzi. Korszakokon át.

A két tárlaton összesen száz alkotás látható egészen november 3-ig. A látogatási sorrend felcserélhető, az üzenetek kortalanok. Légfrissítő több illatban is kapható.