Épített örökségeink

Műemléki és kultúrtörténeti séták

Nagy Johanna, a hangversenyterem igazgatója érdeklődésünkre elmondta: régóta szeretett volna már a Kulturális Örökség Napjai keretén belül működő "Kultúrházak éjjel-nappal" című programsorozathoz csatlakozni. A mostani rendezvénnyel a zsinagóga épített örökségét, valamint a hangverseny -és kiállítóterem létrehozásának körülményeit, s az elmúlt évtizedek főbb programjait is megismerhették a látogatók. A "Zalaegerszegi zsinagóga, az építéstől a napjainkig" című kamarakiállítás részben a kulturális intézmény saját anyagából, részben pedig levéltári és múzeumi dokumentumokból, korabeli fotókból és újságcikkekből tevődik össze. Az épület történetét bemutató tárlók és tablók elrendezéséhez, s a dokumentumok kiválogatásához Megyeri Anna muzeológust (Göcseji Múzeum) kérték fel. A most bemutatott anyag tulajdonképpen egy válogatás, hiszen a zsinagóga 100. születésnapján - 2004-ben - már volt egy nagyszabású tárlat; ebből szemezgettek most. Hozzátéve az elmúlt néhány év eseményeit.

Megyeri Anna a tárlattal kapcsolatban elmondta: ezúttal csak másolatokat láthatott a közönség a tárlókban és a falakon, ám ezek is precízen ismertetik a zsinagóga felépítésének körülményeit. A zsidó imaház létesítését a zalaegerszegi izraelita hitközség kezdeményezte a századelőn, akik különféle programok szervezésével gyűjtéseket is rendeztek céljaik eléréséhez. Az épület terveit a budapesti Stern József műépítész készítette el, aki keleties hatású, eklektikus (gót, mór, reneszánsz) épületet álmodott meg. Két változattal is előállt - egy nagyobb és egy kisebb épülettervvel -, a hitközség azonban anyagi okok miatt az egyszerűbb és olcsóbb tervet fogadta el. A templom építésével az olasz származású építészt, Morandini Tamást bízták meg, aki a helyi iparosokra szaktudására támaszkodva végezte el a munkát 1903 és 1904 között.

Megyeri Anna vezetésével műemléki sétára is sor került

Persze az épület ma már korántsem olyan, mint akkor, nincs körbekerítve, nem látszanak már a hagymakupolára készített bádogfedések sem. A 2. világháború után a 70-es évek végéig lepusztult állapotban volt a szebb napokat látott zsinagóga (sokáig raktárnak használták), majd 1983-ra hangverseny -és kiállítóteremmé alakították. A belső dekorációt és eredeti festéseket azonban nem állították helyre. A tárlaton az első évadok koncertjeinek (az első koncert 1983-ban a finn varkausi vegyeskar előadása volt) és kiállításainak meghívóit, szóróanyagait, s az elmúlt évtizedek főbb eseményeinek promóciós anyagait, és az ezekről szóló újságcikkeket is láthatta a közönség.

A belváros egyik szép öröksége

Az érdeklődők népes csoportja a zsinagógától városnéző sétára indult szombaton délután Megyeri Anna vezetésével. Az Ady utca, Mártírok útja, Kazinczy - tér, Mindszenty-tér és a Kossuth utca régi házaival, építésük történetével, a homlokzatok, díszítések, a bejáratok (kapuk) és az ablakok kialakításával, esetenként a felújítások utáni állapotokkal ismerkedhettek meg a sétán részt vevők. A múlt felidézése során sok személyes emlék is elhangzott és egy kis keserűség, amiért oly sok régi házat lebontottak az elmúlt évtizedekben. Megyeri Anna megjegyezte: Zalaegerszegen minden régi házhoz ragaszkodni kellene.