Pörkölő, presszógép, kapszulás masina

A Balatoni Múzeumban a kávéfőzés históriája

A kávézás bölcsőjét a keleti népek kávésedényei, a török kannák és tárgyak idézik vissza. Nyugat-Európa díszes, elegáns kávéskannái mellett megtekinthetők a ravaszabbnál ravaszabb főzőberendezések: szűrőkannák, perkolátorok, forgatható kippkannák, lombikok, vákuummal működő paralellszifonok is. Bemutatják a 19. század végétől elterjedt elektromos és nagy nyomással működő kávéfőzőket, és láthatunk hajdani, óriás kávéházi tartályokat, karos presszógépeket, de a mostanság közkedvelt párnás és kapszulás masinák sem hiányoznak a "kávéházi leltárból".

Két fővárosi kiállítóhely: a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum valamint Fazekas Éva és Kimmel József házaspár gyűjteményének anyagából rendezett időszaki tárlat nyitóünnepségén Ruzsics Ferenc köszöntőjében a házigazda intézmény vezetőjének tettvágyát dicsérte, ami az "2011-es Év Múzeuma" kitüntető cím megszerzésében teljesedett ki. Mint kiderült a város vezetője nem kedveli ugyan a kávét, a kiállítás megszervezéséhez mégis jelentős összeggel járult hozzá polgármesteri keretéből.

A házigazda múzeum képviseletében Havasi Bálint igazgató köszönte meg az elismerő szavakat, majd a tárlat szervezésének előzményeit, a partneri együttműködés fontosságát emelte ki.

Az augusztus végéig látogatható kiállítást Fekete László, a 23 éve működő keszthelyi Pálma Cukrászda vezetője nyitotta meg. A szakember röviden szólt a kávé históriájáról, a kávékészítés rejtelmeiről, az olasz, osztrák és török "feketék" európai és hazai hódításáról, a kávé jótékony élettani hatásáról. A sokrétűnek, érdekesnek és információ gazdagnak titulált tárlat megtekintésére buzdítva még kiemelte: a kávé habjának keménységében rejlik az ital különleges ereje.

A megnyitót követően Saly Noémi, a tárlat kurátora tartott tárlatvezetést a kávé, a technika és a történelem szerelmeseinek.