Archivum
Magyar-finn nyelvi tábor
Két hetes finn-magyar nyelvi tábor indult Zalaegerszegen a helyi Finn-Magyar Baráti Kör, illetve a programot már tizenhetedszer megrendező budapesti Kalevala Baráti Kör szervezésében. A finn és magyar résztvevők egymás nyelvét tanulják intenzíven, középhaladó, illetve haladó szinten. A délelőtti nyelvórákat délután a magyar vidéket és kultúrát megismertető programok váltják.
Zalaegerszeg első alkalommal ad otthont a közel két évtizedes hagyománnyal bíró, két-három évente magyar, illetve finn helyszíneken megrendezendő nyelvi tábornak. Legutóbb két évvel ezelőtt Tapolca volt a házigazdája az eseménynek. A mostani választás, a helyi baráti kör vezetőjének, Boncz Ferenc közreműködésének köszönhető.
A rendezvényt és a résztvevőket Gyutai Csaba polgármester köszöntötte, hangsúlyozva, hogy Zalaegerszeg és Varkaus között 1977-ben jött létre testvérvárosi kapcsolat, mely azóta intézmények, iskolák, kulturális csoportok szintjén tovább gazdagodott. Büszkén említette, hogy egy zalai fiatal költő, Szálinger Balázs ismét Kalevala fordításba fogott, bár a Vikár Béla féla fordítás is kellően elismert.
Koppányi Miklós, a Kalevala Baráti Kör vezetőségi tagja elmondta, a két nép között sok baráti szál van gyülekezeti, és egyéb egyesületi szinteken. Egy másik nép kultúrájának megismerésével más szemmel nézhetünk a saját kultúránkra, hagyományokra, s a másik iránt nő a tisztelet, ez a legfőbb erénye az efféle együttléteknek, fogalmazott
Takalo Tenho, a finn résztvevők egyik tagja, több évtizedes gyakorlás után már kellően jó szinten beszéli a magyar nyelvet, de tudását még tovább szeretné fejleszteni, ezért vesz részt immár többedik alkalommal a táborban.
- A nyelvtanuláshoz mindig kellő motiváció kell, a magyar nem könnyű nyelv, de nekünk finneknek könnyebb megtanulni, mint mondjuk a németet-mondta a nyugdíjas férfi.- Finn születésű vagyok, de a magyar nyelv és nép már a hetvenes évek óta érdekel, akkoriban fél évet töltöttem ösztöndíjasként Budapesten. Később a baráti kör tagja lettem, s így állandósult a kapcsolat.
- Lát-e valamilyen hasonlóságot a két nép kultúrája, viselkedése között?
- Az életmód hasonló, az emberek itt is és nálunk is mások nagyvárosokban és kisebb településeken. A népművészet viszont sokkal gazdagabb a magyaroknál, jobban ápolják ezeket a dolgokat és például olyan, mint itt a kalocsai vagy mezőkövesdi hímzés nálunk nem létezik.
- Milyen indokkal tanulnak a finnek magyarul?
- Azok, akiket családi szálak kötnek ide, vagy most vannak a csoportban zenetanárok, akiket érdekel a Kodály- módszer és van aki a már meglévő nyelvtudását szeretné még tovább javítani, ahogy én is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Tojáskeresés sok csokival a Göcseji FalumúzeumbanZalaegerszeg fejlődött a legdinamikusabban 2014-2024 közöttSzombaton húsvéti piac lesz Zalaegerszegen, sonkakóstolóvalNagypénteken is nyitva lesz a zalaegerszegi VásárcsarnokTöbbször reggelizne a magyar úgy, mint húsvétkor, de nincs rá idejeÁprilis 14-től gázvezeték rekonstrukciós munkálatok kezdődnek Zalaegerszegen, a Petőfi utcábanVersíró pályázatot hirdetett a Deák-technikumZalaegerszegi könyvadomány a baróti iskola könyvtáránakA gyülekezés alapjog: Zalaegerszegen is demonstrált a MomentumZajlik a Landorhegyi úton a vízvezeték kiváltása -
rovatunk hírei
Horváth Csongor Gergő kiállítása a Liszt-iskolábanMészi 65 - kiállítás a Gönczi GalériábanBudaházi Tibor jubileumi kiállítása a Göcseji MúzeumbanVárosi Farsang 2025 - ZalaegerszegMágia a műanyag világban - Dana Puhosh tárlataElkezdődik a volt HEMO felújítása„Az én babám lakodalmast játszik” - népviseleti babák kiállításaÉvindító sajtótájékoztató és ajándékozás a levéltárbanTakács Ágnes alkotásaiból nyílt emlékkiállítás Drabik és Drabik top 10