Napi torna: harc a tunyaság ellen

Van, aki örül, mások trükköznek

Nincs új a nap alatt, hiszen mint tudjuk már a rómaiak is gondot fordítottak a fiatalok testi nevelésére, annál is inkább, mert a görögök e téren jól feladták a leckét az utókornak. Elég, ha csak az olimpiai játékokra, vagy a spártai nevelésre gondolunk.

Magyarországon a 18. századtól egyre több cikk és tanulmány született a testnevelés fontosságáról. Megyeri Anna muzeológus (Göcseji Múzeum), a 2009-es sporttörténeti kiállítás rendezője érdeklődésünkre elmondta: az országgyűlés 1843-ban, a köznevelés reformja kapcsán határozott a népiskolai testnevelés bevezetéséről. Öt évvel később pedig az első magyar tanügyi kongresszus kidolgozott egy olyan reformtervet, amelyben az óvodától az egyetemig rendes tantárgyként szerepelt a torna. A 19. század utolsó évtizedében országszerte megindultak a tornaterem- és játszótér-építési akciók. Ekkoriban a tanterv heti kétórás testnevelés mellé, egy kötelező játékdélutánt is beiktatott. A századforduló után létrejött a testnevelési szakfelügyeleti rendszer is, a Horthy-korszakban pedig nőtt a tornaórák száma. Elrendeltek egy kötelező harmadik testnevelési órát, mely azonban egyre inkább katonai előképzést jelentett.

Napjainkban új "ellenséggel" kell leszámolni: a gyermekkori elhízással és a mozgásszegény életmóddal. A kormány a több lépésben bevezetésre kerülő mindennapos tornaórával kívánja felvenni a harcot a tunyaság ellen. Ennek részleteiről, illetve a törvény fogadtatásáról és várható hatásairól érdeklődtünk a Petőfi-székhelyiskolában, és a Zrínyi Miklós Gimnáziumban.

Makovecz Tamás, a Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója elmondta: a Petőfi-székhelyiskolát (mely 1972 óta a város testnevelés tagozatos általános iskolája is egyben) nem érte sem váratlanul, sem felkészületlenül a döntés. Arról van szó, hogy az eddigi kötelező heti három testnevelés mellé (ami a tagozatos osztályokban eddig is heti 8-10 órát jelentett) plusz két órát kell beilleszteni az első és ötödik osztályokban. A törvény értelmében azonban lehetőség van arra, hogy ez délután foglalkozás (szakkör, DSK) keretében valósuljon meg. A versenyszerűen sporttevékenységet folytató diákok (legyen szó iskolai sportkörről, vagy igazolt sportegyesületi tagságról) pedig felmentést kapnak a plusz két óra alól.

Az igazgató szerint az elmúlt néhány esztendőben tényleg látványosan tunyábbak és elhízottabbak lettek a gyerekek az előző korosztályokhoz képest, így mindenképpen üdvözlendő a kezdeményezés. Hogy hosszú távon lesz -e látható eredménye az új rendelkezésnek, szerinte még korai megmondani, bár úgy érzi, hogy 37 tanítási héttel számolva, a közel plusz 75 óra testnevelésnek kell, hogy legyen pozitív haszna. Földiné Kaszás Márta tanító elmondta: az alsó tagozaton tulajdonképpen már eddig is megvalósult a mindennapos tornaóra, vagy szabadidős tevékenység során végzett mozgás, hiszen 2011 óta volt erre miniszteri ajánlás. Ebbe a délutáni sporton és labdajátékon túl a séták, túrák is beletartoznak. A Petőfi-iskolában az óraszámemelés egyelőre nem jelent problémát, az eszközök rendelkezésre állnak. Bár, ha évek múlva minden évfolyamot érint majd a rendelkezés, lehet, hogy szükség lesz még szaktanárra. Ám erre lesz idejük felkészülni.

A Zrínyi-gimnáziumban az 5. és a 9. évfolyamot (ami ez esetben a nyelvi előkészítős osztályokra, vagyis a 0. évfolyamra vonatkozik) érinti a változás, mellyel kapcsolatban Horváth Attila igazgató úgy nyilatkozott: főleg délutáni órák keretében oldják majd meg a plusz két óra testnevelést. A kisebbek örültek a több sportórának, ám az idősebb diákok, és a lányok kevésbé. Volt negatív vélemény és morgolódás, de kamaszoknál ez megszokott. Azt is érdemes lesz majd figyelni, hogy vajon mennyivel növekszik a felmentések és az orvosi igazolások, vagy a sportegyesületi tagságok száma. Trükközések ugyanis biztos, hogy lesznek, ha azonban a papír valós és törvényes, nem lehet belekötni. Összességében azonban jó volna, ha tényleg a gyerekek javára válna az intézkedés, hiszen a tanulás, számítógépezés mellett nagyon fontos, hogy mozogjanak is a fiatalok. Meg kell tanulniuk beilleszteni a sportot a napi elfoglaltságaik közé.

Szekér Gábor, az iskola testnevelő tanára elmondta: a délutáni órákon főleg labdajátékok, gimnasztika, "kondizás" és a tömegsportok közül választhatnak majd a tanulók. Lesz mód "tömbösítésre", vagyis az órák összevonására is, egy-egy hosszabb iskolai túra, vagy verseny alkalmával. Remélik, hogy egy kis idő elteltével a gyerekek természetes dologként - szórakozásként és kikapcsolódásként - kezelik a napi mozgást, s nem nyűgként gondolnak rá. Hiszen a törvénykezés célja is ez kell, hogy legyen.

Horváth Attila hozzáfűzte: most még rendelkezésre állnak az iskolai eszközök a plusz órák kivitelezéséhez, ám azt még nem látják tisztán, hogy mi lesz, ha az összes évfolyamot érinti majd a napi torna. A sportpályán a Csány-iskolával osztoznak, ezért ott most is előfordul torlódás. Sportszerből és oktatóból, pedig biztos, hogy többre lesz szükség.

Mindezek után az iskoláknak a további felkészüléshez, a gyerekeknek meg a napi mozgáshoz nem kívánhatunk mást, mint erőt, egészséget!