Világító papucs, zoknipárosító, spagettimérő

Felesleges termékek – Egyetemi gyakorlat a keszthelyi Georgikonon

Miközben vizsgálgatjuk a gyűjtemény darabjait, lassan megfogalmazódik a felesleges termékek definíciója is: a fogyasztói társadalomban olyan árucikkek is a boltok polcaira kerülnek, amelyekről soha nem gondolta volna senki, hogy valaha is szüksége lesz rá. A virágsziromszerű fűzöld műanyaglapocskáról például kiderül, hogy zoknik párosításra szolgál. A lyukakba csak bele kell húzni a fuszeklit, és garantáltan együtt marad a kettő. A zoknipárosító darabja 50 forint, így viszonylag olcsón kijön a teljes kollekcióhoz szükséges adag, és ráadásul apró méretű fogast is be lehet szerezni hozzá.

Nincs szükség különösebb magyarázatra, hogy belássuk: a zoknik párosítását egyetlen mozdulattal is meg lehet oldani - és hát a szemüvegtartó csipesz sem tűnik túl praktikusnak, a napszemüveget valószínűleg egyszerűbb a szárával az ing zsebébe dugni.

Szinte végtelen a sor

Az asztalon, a vitrinekben felhalmozott holmikból is jól látszik, hogy a felesleges termékek sora szinte végtelen.

A "feltalálók" gondoltak a háziasszonyokra is. A jövőben nem kell bevásárláskor tucatnyi szatyrot szorongatniuk a kezükben, ha szert tudnak tenni egy kör alakú zacskóvivőre. A modernebb változatokra már a fogasokat, ásványvíztartó rekeszeket is rá lehet aggatni. Az ötletes szerkezetet zárral nyitható, csukható, gond legfeljebb csak akkor van, ha leszakad a szatyrok füle. Bár akkor meg könnyebb lesz a csomag...

A világító papucs az otthoni életet könnyíti meg. A leírás szerint az éjszakai tájékozódást a lábbeli orrába beépített izzó segíti, és ráadásul energiatakarékos is, mert csak akkor világít, ha belelép valaki. Arról persze nem szól a fáma, hogy mivel nincs rajta helyzetjelző, mégiscsak fel kell kapcsolni a villanyt, ha gazdája meg akarja találni és működésbe akarja hozni a papucsát a sötétben, de a következő széria már bizonyára többfunkciós lesz.

Az elektromos impulzusokat adó elemes fitneszkorong viszont már most öt beépített tréningprogrammal működik. Állítólag elegendő ráhelyezni a koronglapot az adott testrészre, és így akár hintaszékben üldögélve vagy többfogásos vacsora mellett is garantált a fogyás.

A hőre elszíneződő edény a babákat védi, ha az anyuka véletlenül tűzforró vagy jéghideg étellel kínálná a gyermekét, a hozzávaló, a normálnál nagyobb dőlésszögű, szilikonból készült kanálka meg az etetést könnyíti meg. Ahogy a gyermekek cseperednek, persze szükségük lesz tízóraira is, de ennek a csomagolására is van megoldás. A banán a sárgaszínű, banánalakú, a citrom a citromalakú, a kockasajt pedig az ugyancsak méretre szabott, kékszínű tartóba kerül, és már indulhat is útra a műanyagtárolókkal degeszre tömött uzsonnás táskával a nebuló.

Arab betűkkel ellátott betűkirakó magyar gyerekeknek

- Azzal talán mindenki egyetért, hogy ezek a tárgyak a felesleges termékek kategóriájába tartoznak, de egyetlen darab sincs köztük, amelyet valaki valamiért ne tartana hasznosnak, és ne bizonygatná a célszerűségét - szögezi le Tóth Gergely, miközben szemrevételezzük a gyűjtemény többi darabjait.

A gyertyát, amely úgy van kitalálva, hogy ne lehessen elfújni, a spagettimérőt, a körömlakkszárítót, a tucatnyi túlméretezett sörnyitót. Ez utóbbiak többnyire inkább reklámhordozók, de közöttük is kuriózumnak számít a "beszélőfajta", amelyik a palack nyitásakor a reklámszlogent szajkózza. A porszívó illatosító rudacska láttán akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy porszívózás közben miért kell illatosítani, miért nem célszerűbb kinyitni az ablakot.

Rendre előkerülnek a Kínából származó termékek is, a magyar gyerekeknek szánt, arab betűkkel ellátott nemzetközi betűkirakó, a dekorkavics, a műanyagtojás garnitúra, a papírból készült húsvéti műfű, a "többfunkciós jogar".

- A termékek között vannak irreálisan drágák is, de nagyrészük olcsó, fillérekbe kerül, így könnyen megvásárolható - ad választ az árakat firtató kérdésre a docens. - A felesleges termékek nagy része persze "gagyi", ami első hallásra talán viccesnek tűnik, azt azonban tudni kell, hogy az előállításukhoz rengeteg energiára, pénzre van szükség. Éppen ezért a legnagyobb kérdés az, hogy van-e jogunk ilyeneket gyártani, vásárolni, amikor a földön több milliárd ember nem jut még egészséges ivóvízhez sem.

- Ugyanakkor a szupermarketekben, elegáns szállodákban megjelentek a "különleges" ásványvizek - jegyzi meg rövid hallgatás után.

Mintegy nyomatékot adva a szavainak mutatja a palackokat. A címkéket olvasgatva kiderül, hogy a hidrogénnel dúsított (H4O2) ásványvizet menedzsereknek ajánlják stressz ellen, másfél decije 2-3 ezer forintba kerül. Árulnak mágneses térben oxigénnel dúsított, ivóvíz alapú italt is, sportoláshoz, sminkfixáláshoz, napozáshoz pedig ásványvíz sprayt javasolnak. A különlegesen tiszta - legalábbis a felirat szerint - ásványi anyagokban gazdag víz fémdobozokba töltve kerül forgalomba - ami a felhasználás, azaz a víz kispriccelése után ráadásul veszélyes hulladéknak számít.

- A bőrfelület hűsítésére szánt víz egyenesen a francia Alpokból származik, de a hazánkban is megtermő élelmiszerek egy részét még távolabbi tájakról exportálják - vált témát Tóth Gergely. - A szőlő Chiléből, a spárga Peruból, a braeburn alma Thaiföldről, a főtt gesztenye Kínából, a gyöngyhagyma és a csirke Hollandiából, a zöldpaprika Marokkóból, a tarkabab Spanyolországból, a báránycomb pedig Új-Zélandról származik.

Ezek egyike sem hazai termék, ennek ellenére nagyon sok külföldről származó élelmiszeren megtalálható a magyar termékjel - mutat a csomagoláson olvasható apró betűs feliratokra.

És valóban. Magyar címer díszíti a borsos üveg címkéjét, csak a mákszemnyi betűk tanúskodnak arról, hogy a fekete fűszer Indonéziából érkezett, az ugyancsak magyar zászlós címerrel ellátott szárazbab pedig Kínából. Nemzetiszín szalag díszíti a takarosan becsomagolt fokhagymát is, ráadásul a címkén feltüntetett cég Makón van bejegyezve, és csak többdioptriás szemüveggel böngészhető ki, hogy ez a fokhagyma bizony megint csak Kínában termett.

Csak a jéghegy csúcsa

- A termékek szállítása jelentős környezetszennyezéssel jár, míg ha közelebbről kerülne a vásárlókhoz, energiatakarékosabb lenne az előállítása és raktározása - húzza alá a docens. - Évente 40-50 százalékkal több erőforrást használunk fel annál, mint amit a Föld fenntartható módon szolgáltatni tud. Ennek az oka nem csupán a felesleges vagy a feleslegesen távolról szállított termékek - ez csak a jéghegy csúcsa, bár igaz, jelentős tényezőt képeznek.

Tóth Gergely véleménye szerint a gazdaság "fel van pörgetve, túl sok vicket-vackot" gyártanak. Régebben az emberekben több mértékletesség volt, amijük volt, azt elégnek találták, most azonban korlátlanul halmoznak fel maguk körül mindent.

- A minket körülvevő tárgyaknak viszont van egy meghatározott optimális mennyiségük, ami még boldogít, de ha ezeket felhalmozzuk, értéktelenné válhatnak. És ez bizony sokszor nagyon rossz dolog - mondja összegzésként a docens.