A munkaügyi hatóság célellenőrzést hajtott végre

- Az intézkedés azért irányult most az ebben a körben a szolgáltatási tevékenységet végzőkre, mert korábban ilyen szintű célirányos ellenőrzéssel nem vizsgálták ezeket a munkáltatókat. A többi között fodrászatok, kozmetikák, egyéb fizikai közérzetet javító szolgáltatók, mosodák, takarítással, szerencsejátékkal és fogadással foglalkozó cégek kerültek most a figyelem középpontjába. A hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett súlyos jogsértések visszaszorítása volt - mondta érdeklődésünkre dr. Babati Szabolcs, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének igazgatója.

- Hány ellenőrzést hajtottak végre?

- Országosan 925 foglalkoztatót ellenőrzött a munkaügyi hatóság 2500 munkavállaló érintően. Zalában 121 munkavállalót érintve harminc munkáltatót kerestek fel a felügyelők, többnyire a városokban, ahol jellemzően ilyen cégek működnek. Huszonötnél találtak valamilyen szabálytalanságot. Az országos eredmények sem kedvezőek, mert az ellenőrzött munkáltatók 74 százalékánál, illetve az érintett munkavállalók közül 71 százalék esetében állapítottak meg jogsértést.

- Milyen szabálytalanságokra derítettek fényt Zalában?

- Megyei sajátosságokról nem beszélhetünk igazán, mert a szabálytalanságok az országos ellenőrzéssel megegyezően sokfélék voltak - vette át a szót dr. Matus Péter igazgatóhelyettes. - A vizsgált zalai cégeknél a 121-ből 96 fő foglalkoztatottat érintően tártunk fel valamilyen problémát. A leggyakoribb a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos jogsértés volt. Nem volt jelenléti ív, vagy azt hiányosan töltötték ki, illetve valótlan adatokat tartalmazott. Több cégnél nem fordítottak figyelmet a munkaidő-beosztás írásbeli közlésére, holott ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén garanciális jelentősséggel bír. A munkabérrel kapcsolatos jogsértés mérsékelt számban fordult elő, egy-egy esetben a garantált bérminimumot és a minimálbért nem biztosították a munkavállalóknak, több esetben pedig a bérpótlékok megfizetésével akadtak gondok.

- Minden munkaügyi ellenőrzésnek ki kell terjednie a munkavállalók jogviszonyának rendezettségére - folytatta dr. Babati Szabolcs. - Sajnos öt esetben feketefoglalkoztatást is feltártunk: két cégnél hiányzott a munkaszerződés, három munkáltató pedig elmulasztotta bejelentési kötelezettségét. Az utóbbiaknál a törvény nem enged, vagyis kötelező a munkaügyi bírság kiszabása, melynek mértéke a meghatározott mérlegelési szempontok és keretek figyelembevételével 30 ezertől akár több millió forintig is terjedhet. Országosan egyébként a feltárt szabálytalanságok 12 százalékát tette ki a feketefoglalkoztatás, a zalai számok is e körül alakulnak.

- Milyen okokra vezethetőek vissza a szabálytalanságok, illetve voltak-e pozitív tapasztalatok?

- A mostani célellenőrzés is rávilágított arra, hogy a külön munkaügyi apparátussal nem rendelkező kisvállalkozásoknál a jogsértések egy részét az ismerethiány okozza. Ezen a felügyelőség tájékoztató tevékenységével próbál segíteni: mind a munkáltatók, mind a munkavállalók a teljes hivatali időben kereshetik irodánkat és térítésmentesen felvilágosítást adunk a hatáskörünkbe tartozó, foglalkoztatással kapcsolatos szabályokról, tudnivalókról - válaszolt a kérdésre dr. Matus Péter. - Pozitívumként mindenképpen kiemelendő, hogy a vizsgált munkáltatók együttműködtek a célellenőrzés során, és volt olyan tevékenységi kör is, mégpedig a szerencsejáték és fogadás, ahol nem tapasztaltunk semmilyen szabálytalanságot.

- Egy évben hány munkaügyi tárgyú panasz érkezik be a hatósághoz?

- Bizony nem kevés, a panasz- és közérdekű bejelentések száma tavaly megközelítette a kétszáznyolcvanat, kivizsgálásukra ellenőrzési kapacitásunk mintegy felét fordítottuk, ez előreláthatólag az idei éven is hasonlóan fog alakulni. A kifogások többségében a munkabér összegére és kifizetésének határidejére, a feketefoglalkoztatásra, és a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igazolások kiadásának visszatartására érkeztek - mondta végül dr. Babati Szabolcs.