Konferencia a duális mérnökképzésről

Dr. Alpár Tibor a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karának dékánja elmondta, az országban három helyen, Kecskeméten, Győrött és Zalaegerszegen folyik duális mérnökképzés, melynek célja, hogy a hallgatók minél több gyakorlati ismeretre tegyenek szert a vállalatoknál. Mint fogalmazott, ez a képzési forma mindhárom résztvevő számára számos előnyt jelenthet, nő a hallgatók motiváltsága, a vállalatok számukra megfelelően képzett mérnökökhöz juthatnak, az egyetem pedig olyan szakembereket képezhet ki, akik iránt nagy a kereslet a munkaerő-piacon. A dékán kiemelte, a zalaegerszegi képzés abban különbőzik a többitől, hogy nem egy-két nagyvállalattal, hanem több kis- és középvállalkozással működnek együtt a régióban, melyekkel az eltelt egy évben nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere azt hangsúlyozta, a város számára nagyon fontos a műszaki felsőoktatás fejlesztése, melynek egyetlen célja az lehet, hogy mind a bemeneti és mind a kimeneti oldalon növekedjen a hallgatók, illetve a végzett mérnökök száma. A vasi és zalai cégek jelezték ezen igényüket, amit teljesíteni kívánnak a zalaegerszegi műszaki képzéssel. Az alpolgármester hozzátette, a képzés támogatására idén 114 millió forintot különítettek el a város költségvetésében.

Dr. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a duális mérnökképzés törvényi hátterének megteremtéséről beszélt. Elmondta, duális képzés igazából oktatásszervezési mód, amit a törvény megenged immár két évtizede. Az intézmények szabadon dönthetnek arról, hogy a szemináriumok, a gyakorlatok egy részét cégeknél tartják és nem a kampuszon, egy a lényeg, hogy a követelményrendszernek megfelelő képzést kapjanak a hallgatók. Hozzátette, a mostani javaslatban meghatározzák majd, mi minősül duális képzésnek, amit azonban nem minden képzési típusban javasolnak bevezetni, e tekintetben a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi és az agrár terület jöhet szóba. A minisztérium álláspontja továbbá az, hogy nem kétféle képzést kell megvalósítani, mert a duálisan és nem duálisan szervezett szakok képzési és kimeneti követelményei egy és ugyanazok. A duális képzés esetében érdemes meghatározni egy nagyságrendet, miszerint az számíthat duális képzési formának, ahol a 90 kredit legalább felét, az az 45 kreditet külső gazdálkodó szervezetnél szerzik meg a hallgatók.

A zalaegerszegi duális mérnökképzés első évének eredményeiről dr. Varga Mihály egyetemi tanár, a képzési központ igazgatója és dr. Németh Árpád, a képzési központ igazgatóhelyettese számolt be a rendezvényen, ahol a kecskeméti főiskola járműipari képzését és a győri egyetem gépészmérnöki képzését is bemutatták az érdeklődő szakembereknek és a partnervállalatok képviselőinek.

(A felső fotó illusztráció)