Archivum

Hátrányban Zala megye

2012. október 24. szerda, 14:41

Címkék:

A helyzetelemző munkaanyag jelenleg is egyeztetés alatt áll, szakmai megalapozottsága érdekében a lehető legszélesebb körben igyekeztünk bevonni a véleményezésbe a megye igazgatási, gazdasági és civil résztvevőit - fogalmazott Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei fejlesztési koncepcióról tartott fórum első állomásán, Zalaegerszegen. Mint fogalmazott a zalai elképzeléseket összhangba kell hozni az országos fejlesztési koncepcióval. Meg kell határozni a prioritásokat, és ennek figyelembevételével végigvinni a munkát, összhangban a piaci elvárásokkal. Természetesen úgy, hogy mindez megvalósítható legyen, és fejlődést hozzon az aprófalvas megye életében.

zala 1

(Illusztráció)

Fórum a készülő fejlesztési koncepcióról

A koncepció munkaanyagát Lunk Tamás, a Vital Pro Kft. képviselője mutatta be. Többek között elhangzott: Zala megye gazdasági teljesítménye 2010-ben 5 százalékkal nőtt, 2005-höz képest, ami jelentősen elmarad az országos GDP mintegy 19 százalékos növekedésétől. Zalának az ország gazdasági teljesítményében való részesedése 2,5-ről, 2,2 százalékra csökkent. Az egy főre jutó GDP a megyében 2000-ben az országos átlag 83 százaléka volt, míg ez a viszonylat 2010-re 76 százalékra esett vissza. A vállalati jövedelmeket tekintve megállapítható, hogy 2010-ben az adózott eredmények is alacsonyabbak voltak a 2000-es évinél.

Az adatok arra utalnak, hogy Zala megye gazdasági potenciálja markáns csökkenő tendenciát mutat. A negatív folyamatok visszafordítása a megye fejlődésének egyik kulcskérdése. A helyzet olyan fejlesztési beavatkozásokat igényel, melyek a saját erőforrások mellett kormányzati szerepvállalással lehetnek eredményesek. Kistérségi szinten megállapítható, hogy a megyében a legnagyobb növekedést a zalakarosi térség érte el, ugyanakkor kiemelkedő a letenyei kistérség fejlődése is.

Zala megyében a beruházások 2000-2010 között az országos átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkentek. A gazdasági teljesítmények visszaesése ellenére nőtt a regisztrált vállalkozások száma a zalaegerszegi és a keszthelyi kistérségekben. Míg 2000-ben Zala megye a bevándorlók célpontja volt, addig 2010-re már - kivéve a keszthelyi és zalaegerszegi térséget - többen vándorolnak el, mint érkeznek a megyébe.

apro-falvak

Zalában országos viszonylatban is magas az aprófalvak száma

Az önkormányzati törvény módosításával megváltozott a megyei önkormányzati feladatkör: a jövőben kiemelt feladatként a megye gazdasági, társadalmi és környezeti célú fejlődésének az elősegítője.