Japán kimonók, indiai szárik, indonéz batikok

Keleti textíliák varázsa – kiállítás Kemendolláron

– Egész életemben foglalkoztam kézművességgel és a különleges textíliák gyűjtésével. A kézművesség szépsége családom tagjait is megfertőzte, egyik festett, másik hímzett, a harmadik szőtt. Én nagyapámmal motívumokat gyűjtöttem az ország különböző vidékeiről, melyekből új mintákat rajzoltam, kihímeztem és batikoltam – mondja érdeklődésünkre Schenk Zsuzsanna, aki korábban Budapesten élt, majd több mint 20 éven át Kufsteinben és Münchenben. Nem szerette az ottani éghajlatot, ezért elhatározta vesz egy kis nyári lakot Magyarországon. Az interneten Vöcköndre esett a választása, ahol 2009 óta él férjével idényszerűen.

– Selymet is festettem, aztán 1999-ben egy kiállításon láttam először shibori mintázatú kimonókat – meséli tovább a világutazó hölgy, akit számos alkalommal járt a távoli szigetországban is. – A shibori az ősi japán textilfestési technikák gyűjtőneve. Az eljárás annyiban különbőzik a batiktól, hogy nem viszünk fel semmilyen pasztát az anyagra, amit mechanikai úton formálunk meg, vagyis kézi erővel csavarjuk, vagy zsinórral összecsomózzuk, és ezután mártjuk meg a festékben. Így egy adott színből 3-4 féle árnyalatot érhetünk el, de természetesen lehet több színnel is dolgozni. Aztán, hogy legyen egy igazi autentikus darabom, először néhány shibori mintájú kimonót vettem. Egyik-másik öltözeten más technikát is találtam, így azokat is el kezdtem gyűjteni. Később a szárik kezdtek el jobban foglalkoztatni, melyekből szintén több kivételes darabom van.

– Mi vonzotta ezekben a textíliákban?

– A gyönyörű mintázatok, és azok a textilfestési technikák, melyekkel készítették. Így keltették fel érdeklődésemet a batikok is, melyek Indonéziából, Malajziából és Afrikából származnak. Gyűjteményben kuna molák is találhatók; a szintén különleges technikával készített ruha panamai népviselet. Vonzódásom valahogy mindig visszatért a japán kimonókhoz, melyek szépsége lenyűgöz. Annyira különlegesek a japán selymek, és annyira magas színvonalú a díszítésük. A kiállított darabok mind kézzel varrottak és festettek, csak itt-ott található gépi hímzés rajtuk. Ezek a kimonók mind több évtizedesek, antik darabok; a legfiatalabb is az 1960-as évekből való. Érdekességük az is, hogy mindegyik kimonóvég egy bizonyos kimonóhoz készült.

Schenk Zsuzsanna középen

– A kimonók mintázata a társadalomban betöltött státuszról is árulkodnak.

– Igen. A kimonón található családi címerből meg lehet tudni például, hogy lány, vagy már házas a hölgy, de azt is, hova megy, illetve honnan jön. Természetesen árulkodik a társadalmi rangról, amit címerekkel ábrázoltak, melyekből egytől öt lehetett a ruhán. Szintén érdekesség, hogy a címerek képi megformálása is rangbeli különbséget jelölt.

– A kiállított ruhák közül melyek a kedvenc darabjai?

– Talán a legszebbek a férjes asszonyok fekete kimonói, amelyekben a császárhoz is elmehettek. Egyébként attól függően, hogy milyen elfoglaltságuk volt, más-más kimonóba öltöztek. Így volt olyan, amit a teázáshoz vettek fel, és egy másikat, mikor látogatóba mentek. A szárik között a legkedvesebb az a zöld színű, fémhímzéssel, kis csengettyűkkel ellátott, hennával festett ruha, melyet egy radzsasztáni zsidó menyasszony viselt az ötvenes években.

– Igazán páratlan a gyűjtemény, amit második alkalommal láthat a zalai közönség. Mik a tervei vele?

– Szeretném minél több embernek megmutatni gyűjteményemet, de legszívesebben átadnám mindazon tudást és ismeretet, amellyel rendelkezem, és amelyeket útjaim, kutatásaim során szereztem, ha lenne rá igény. Vöcköndön van egy kézműves műhelyem, ahol szeretettel várom az érdeklődőket. Nemcsak hobbiszinten szeretném ezt a kis manufaktúrát működtetni, hanem jövedelem-kiegészítés céljával olyan lányoknak, asszonyoknak felajánlani a lehetőséget, akiknek nincs munkájuk, állásuk. Szívesen megismerkednék egy itteni kékfestő mesterrel, hogy összevethessük ezen textilfestő eljárás különféle technikáit. Vöcköndön, ahol lakunk, nagy szeretettel fogadtak be bennünket a helyiek, amit szeretnénk azzal is megköszöni, hogy férjemmel német oktatást vállalunk, természetesen ingyen.

Zsuzsannának már akadt követője; Németh Beáta, aki a kimonóvégekből gyönyörű táskákat varr. Ezeket a darabokat is megcsodálhatta a közönség a kimonókkal, szárikkal, batikokkal együtt a kemendollári kiállításon.