Csillagrengésekből lehet következtetni a távoli napok fizikai tulajdonságaira

"A NASA 2009-ben indított Kepler-űrteleszkópjának fő célja, hogy a Naprendszeren kívüli, a Földhöz hasonló távoli planétákat keressen úgynevezett fedési módszerrel. Ahogy a bolygó elhalad a csillaga körül, kicsi részt kitakar a korongjából, ami parányi elhalványulást okoz a távoli nap fényében. A Kepler, amely 150 ezer csillag fényességét figyeli folyamatosan, ilyen kis pislogásokat keres a csillagok fényében. Így tudja megállapítani, hogy vannak-e bolygók, hányan és milyen periódussal keringenek a csillag körül" - magyarázta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója, aki a konzorciumhoz kapcsolódó egyik kutatócsoportot vezeti.

Mint kifejtette, az első exobolygót 1995-ben fedezték fel, azóta mintegy 800 további planétát fedeztek fel. Az űrteleszkóp 2300 bolygójelöltet talált, ezek több mint 90 százaléka egészen biztosan valódi planéta.

"A jelöltek abban különböznek az +igazi+ bolygóktól, hogy nem ismerjük a tömegüket. A fedési módszerrel a bolygónak csak a méretét lehet meghatározni, a tömegét nem. Utóbbit különböző mérésekkel állapítják meg, de nincs annyi nagy távcső a Földön, amelyekkel minden bolygót sikerült volna +megerősíteni+, tömegüket megmérni. Mindazonáltal ez egy hatalmas minta, amely alapján statisztikai elemzéseket is lehet végezni. A Kepler izgalmas eredménye például, hogy kiderült: nem a Jupiter-szerű gázóriások a domináns bolygók, hanem nagyon gyakoriak a Föld-szerű kőzetbolygók" - mondta a kutató.

A Kepler nem csak a Naprendszeren túli bolygókról alkotott képet forradalmasította, de a csillagok fizikájának is mind újabb részleteire derített fényt.

"Maguknak a csillagoknak is vannak nagyon pici fényességváltozásai, amelyeket nem a bolygók, hanem a rezgések okoznak. Hasonlatosan ahhoz, ahogy a földrengéshullámokból lehet következtetni bolygónk felépítésére, szerkezetére, ugyanilyen szeizmológiai módszerrel, a rezgéseket felhasználva beláthatunk a csillagok belsejébe, meg tudjuk ismerni a bennük zajló folyamatokat. Az asztroszeizmológiai, azaz csillagszeizmológiai módszer kiegészíti a bolygókról szerzett ismereteinket is: amilyen pontosan ismerjük a csillagokat, olyan pontos információkat szerzünk a körülöttük keringő láthatatlan planétákról is" - mutatott rá a csillagász.

Hozzátette: a csillagok fizikájával a Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium keretében világszerte több száz csillagász, köztük számos magyar szakember dolgozik. A magyar kutatók már eddig is komoly eredményeket értek el, például az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban, a Science-ben is jelent meg tanulmányuk.

"Ez lesz a konzorcium ötödik konferenciája, a tanácskozás munkájában húsz ország közel másfélszáz kutatója vesz részt. Két konferenciát tartottak az űrteleszkóp 2009-es fellövése előtt, két éve Dániában rendezték a tanácskozást, ahol a KACF központja működik, tavaly pedig az Egyesült Államokban tartották. Ilyen szempontból is rangos dolog, hogy mi kaptuk meg a rendezés jogát" - emelte ki Szabó Róbert, aki elmondta: a csillagászat szerelmeseinek is lehetősége lesz, hogy első kézből kapjanak eredményeket a csillagászati műholdról azon az előadáson, amelyet június 18-án tartanak Veszprémben, a Pannon Egyetemen A Kepler űrtávcső eredményei: a bolygók világa és a csillagok hangjai címmel.

Az exobolygókkal kapcsolatos felfedezésekről Natalie Batalha, a NASA kutatója, a Kepler-misszió tudományos vezetőhelyettese beszél. Kolláth Zoltán (MTA CSFK), a csillagpulzáció kutatásának nemzetközi szaktekintélye pedig egyedülálló módon szólaltatja meg a csillagok rezgéseit, a "szférák zenéjén" keresztül hozva közelebb a hallgatósághoz a távoli napok fizikájának rejtett összefüggéseit.

Az előadásra Veszprémben, a Pannon Egyetemen (Wartha Vince u. 10) kerül sor június 18-án 19 órai kezdettel.