Györöki Nyári Tárlat – Kárpáti Tamás festőművész kiállítása

2018. augusztus 18-31.
Képzőművészeti kiállítás 2018. augusztus 18. és 31. között a Bertha Bulcsu Művelődési Házban. (8313 Balatongyörök, Kossuth L. u. 29.)

A kortárs képzőművészet nagyjait bemutató Györöki Nyári Tárlatok sorát 2018-ban Kárpáti Tamás Kiváló és Érdemes Művész, Munkácsy-díjas festőművész alkotásainak bemutatásával zárjuk.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a kiállításmegnyitóra 2018. augusztus 18-án, szombaton 18 órakor.

A kiállított műveket az érdeklődők augusztus 31-ig tekinthetik meg nyitvatartási időben, hétköznap 10-12, 15-19 óra, szombaton 14-19 óra között.

Kárpáti Tamás (Budapest, 1949. december 25. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának tagja (2004).
Felsőfokú képzőművészeti tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1969-1974) folytatott. Barcsay Jenő és Sarkantyú Simon voltak a mesterei. 1974 óta kiállító művész, 1974-ben csoportos kiállításokon vett részt az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban, első egyéni tárlata 1976-ban volt a Lila Iskolában. Rokokós hangulatú kis alakú képeivel, melyeken figurái szinte eggyé olvadtak az őket körülvevő tájjal, már korán nagy sikereket aratott. Pályakezdését a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj is (1977-79) segítette. Témaválasztása, festési technikája nagy átalakulásokon keresztül fejlődött.

Ladányi József a következőképpen jellemzi művészetét: „1974 óta szerepel sejtelmes hangulatú, régies technikával, meleg tónusokkal (sárgászöldes, vörösesbarnás, aranybarna), lazúrosan festett – néhány kivételtől eltekintve – kisméretű műveivel kiállításokon. Időtlenséget, általános emberi tartalmakat, erkölcsi értékeket kifejező, mindig figurális képein a kissé groteszk alakok emberek, angyalok, mitológiai és bibliai szereplők. Pályája kezdetén, rokokós hangulatú képein alakjai alig válnak el az ábrázolt idillikus táji környezettől.

A nyolcvanas évekre színei megsötétednek. Statikus kompozícióin az ábrázolt jelenetek sötét háttérből bukkannak elő. A körvonal nélküli alakok feloldódnak, lebegnek az őket körülvevő tértől független, belső fényben. A nyolcvanas évek elején született képeken (Példázatok) Krisztusra emlékeztető figura jelenik meg. A nyolcvanas évek közepén középkori és reneszánsz motívumok tűnnek föl festményein.

Mitológiai és bibliai témájú képeket fest. Az évtized végére komponálási módja megváltozik, tematikája kibővül. A kilencvenes években készült képeken az alakok körül szinte nincs tér, a drámai hatású jelenetek megmozgatják a korábbi statikus kompozíciókat. A sötét, vörösesbarna, aranybarna tónusú képek mellett szürke-fekete árnyalatokkal festett, vallásos szimbolikájú, csendéletszerű, koponyákat, hal- és madártetemeket ábrázoló képeket alkot.”

Szentendrén él és alkot, számos műve került jeles köz- és magángyűjteményekbe.