„Demográfiai tél”

2022. január 19-én, 14.00-16.00 óra között tartjuk. 
Tóth Pál Péter demográfus beszélget Tóth I. Jánossal, a szegedi egyetem docensével a „Demográfiai tél” c. könyvéről. 

Tóth I. János: Demográfiai tél

Ezen a linken lehet kapcsolódni: 
https://magyarkozgazdasagitarsasag.my.webex.com/magyarkozgazdasagitarsasag.my/j.php?MTID=m6995a82d5716972d20375627648d3ab0

A pandémia nyomán felkérést kaptunk, hogy javaslatokat tegyünk a gazdaság újraindítására. Élve a megtisztelő lehetőséggel azt kértük, hogy kapjanak kiemelt figyelmet a születést ösztönző intézkedések. A már életbe léptetett – kétségkívül nagy jelentőségű – programokon túlmenően az alábbi gyermekvállalást segítő intézkedések megfontolását javasoltuk:

A Hivatásos Szülők életpálya modell bevezetése.
A babaváró hitel korhatárának eltörlése.
A CSOK hitel elbírálás egyszerűsítése.
Fecskeház program indítása.  

Hol tartunk jelenleg a gyermekszületések ügyében?

Az Eurostat elemzése alapján a magyarság durván egytizede eltűnhet 2050-ig, amennyiben nem tudjuk megfordítani a demográfiai folyamatokat. Más elemzések szerint az évi 90 ezres születésszám egy 6 milliós ország utánpótlását biztosítja. Alábbi linken a "Demográfiai tél" című film mutatja be a részleteket.

A KINCS adatai szerint a babaváró hitel ösztönzi a gyermekvállalást és a házasságkötést. Az otthonfelújítási támogatást hatvanhétezer család vette igénybe, a CSOK segítségével kétszázezer család jutott új otthonhoz. Az elnökasszony úgy látja, hogy a hazánk által képviselt pronatalista családpolitika eredménye a demográfiai, népesedési folyamatok javulása. 
KSH adatok szerint 2020-21-ben az esküvők, a születések száma, a termékenység némiképp, a halálozás jelentősen emelkedett. 
Egyes elemzések szerint a CSOK pénzügyi segítséget nyújt, nem ösztönzi a gyermekvállalást. Korábbi javaslatunk a Házat-Hazát mozgalom sokszor bizonyított innovációját javasolta támogatásra, amely egyértelmű árcsökkentő hatással támogatta a fiatalok otthonteremtését 

Úgy tűnik, hogy az érvényes támogatási formák jelentős része a nők munkapiaci visszatérését támogatja, ami a születések ösztönzésével ellentétes hatású is lehet. Például erről szól egy júliusi törvény is  a szövetkezetekről, amely több tízezer kisgyermekes édesanya számára nyitja meg az utat a gyermeknevelés mellett munkavállalás felé.

Sajnálatos, hogy az elmúlt években „kiengedtük” a szülőképes korból az utolsó nagy létszámú generációt, amely egy harmadik születési hullámot is elindíthatott volna. A 2019-es akcióterv – javaslataink ellenére - eleve kizárta a 40 év fölötti korosztályt a juttatásokból, pedig éppen ennek a korcsoportnak köszönhető a termékenység kis mértékű emelkedése.
A hónapokra bontott születések számából látjuk, hogy az utóbbi 5 évben nem történt jelentős változás.

A történelmi léptékű zsákutcából nem egyszerű a kivonulás. Az MNB évente 110 ezer gyermek születését jelölte meg a versenyképesség fenntartásához (10 éve 90 ezer körül járunk). Ahogy Demény professzor sokszor elmondta, leírta: „A demográfiai összeomlás reális eséllyé válik, ami a társadalom túléléséhez a termékenységi politika gyökeres újra gondolását teszi szükségessé ." 
Az elmúlt évtizedben - a gazdasági kényszerek hatására - vezetőink arra törekedtek, hogy egyszerre emeljék a kismamák foglalkoztatását és a gyermekszületések számát.  

A IV. Demográfiai Csúcson több előadás is szólt a főállású anyaságról (szlovén, svéd és német előadók). Elképzelhető, hogy Szlovénia meg fog előzni minket ennek bevezetésével, Szlovákiában a nyugdíj és a gyermekvállalás összekötéséről már törvényt is alkottak.

Jövőnk a csecsemőgondozás minőségének függvénye

A CSAM civil társaság a születések mennyiségének és minőségének fontosságát képviseli. Minden alkalmat megragadunk a figyelem felhívására, a kidolgozott társadalmi program, a HISZÜK életpálya modell ismertetésére. 

Civilizációnk, a zsidó-keresztény kultúra hordozója, amelynek legfontosabb értéke az emberi személyiség, amely generációk együttműködése által, különös gonddal építhető csak föl. Ennek a nélkülözhetetlen védőburkát a szeretet-család, és a fogantatástól megvalósuló szeretet-kapcsolatok adják, amelynek kitüntetett időszaka az élet első éve.
Meg vagyunk győződve arról, hogy ma a nemzet megmaradásának kulcskérdése, legfontosabb társadalmi feladatunk a szeretet-családok becsületének, presztízsének, történelemformáló szerepének helyreállítása. Meggyőződésünk tudományos alapja a pszichológia, a neurológia, az epigenetika, a teológia, a neveléstudomány, a szociálpszichológia és más tudományok egyértelmű álláspontja.

Ha egy újszülött életének első meghatározó kapcsolatában azt éli meg, hogy az édesanyja minden idegszálával rákapcsolódik, és képes őt gondozva, ápolva bevezetni az emberi kapcsolatok öröm- és bizalomteli világába, akkor belőle is egy szeretetre és bizalomra épülő, értékorientált és az utódgondozásra nyitott személyiség válhat. Képes lesz ezt az attitűdöt másoknak is tovább adni (testvéreinek, családjának, a tágabb közösségnek, majd felnőve az utódainak, a környezetének, az élő és élettelen természetnek).

Ma már a legújabb agykutatások is bizonyítják, hogy az ilyen csecsemő érzelmi, intellektuális, társas és spirituális intelligenciája erőteljesebben fejlődik, mindamellett lelki és fizikai egészsége, életperspektívái is jelentősen megelőzik kevésbé szerencsés kortársaiét. A fejlődés-lélektani kutatások bizonyítékai szerint a transzgenerációs hatások akként érvényesülnek, hogy a később szülővé váló nemzedékek a csecsemő- és kisgyermekkorban megtapasztalt gondozási mintákat, szülői bánásmódot, gondozási kultúrát tovább örökítik a következő generációra.

Meggyőződésünk, hogy Magyarország jövője a csecsemő gondozás és a gyermeknevelés minőségének függvénye. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hasonló álláspontot képvisel. 

Nincs hová hátrálni. Újra kell értelmezzük a személy, a család, a közösség, a nemzet, a kultúra szerepét. Sokunk számára már világos, hogy a családok társadalmi funkciónak zavartalan működtetése a fenntartható fejlődés alapja. Mindannyian egyaránt felelősek vagyunk a nemzet megújulásáért, újjászületéséért. 

A demográfiai krízis csak tünet a társadalmi folyamatok zsákutcás fejlődésében. A kommunizmus évtizedei alatt - a családok felszámolásának szándékával - az édesanyákat teljes körű munkaerőpiaci részvételre kényszerítették. Ezt az ördögi tervet ma már a pénzkapitalizmus "láthatatlan kezei" hajtják végre. Óriási a nyomás alatt állunk. 

Az emberi minőség kialakulásának a teremtett világ megőrzésének nincs alternatív elmélete. A következő generációk egészséges testi-lelki felnevelkedésére nem számíthatunk a lélektelen intézményekben. Csak a generációk egymást támogató szolidaritására építve, szervesen tudjuk újraépíteni a fenntartható társadalmi folyamatokat. A fogyasztói család helyébe állítsuk a szeretet családokat. Ennek megalapozása a bizalomteli anya-gyermek kapcsolatban lehetséges, amit évezredek óta hirdet az egyházi ikonográfia.

A civilizáció válságba, zsákutcába juthat. Drámai pusztulás, leépülés előtt állunk, ha nem változtatunk a társadalmi folyamatokon. Az anya-gyermek kapcsolatok kiteljesítéséhez szükséges társadalmi feltételek kialakítása az útja mind a demográfiai krízis meghaladásának, mind az egészséges nemzeti kultúra kibontakozásának.
Ez egy rendkívül összetett életfolyamat.

A kommunizmus hagyatékaként társadalmi méretű bizalomvesztést élünk át. Mai világunk a pénzről, az uralkodásról, a hatalomról, a megosztottságról szól.  Ez a tudatminőség az ipari országokban az ösztönvilágot hozza felszínre, és belátható idő alatt a Föld pusztulásával jár.

A kockázatokat a Demográfiai tél c. film második része mutatja be, ami az alábbi linken elérhető. 
Bizalommal tekintünk a jövőbe. Szeretnénk alázattal hozzájárulni a gyermekek és a családok érdekében munkálkodók erőfeszítéseihez, mindannyiunk javára.