Vezető hírek
Népi táplálkozás húsvétkor
Az etnográfus kiemelte: Jézus feltámadásának örömünnepére a századokkal korábban élt ember testi és lelki értelemben is alaposan felkészült. Hamvazószerdától nagyszombat éjfélig tartottak böjtöt, szigorúan elhagyva a zsírt és a húsos ételeket. A testi böjt mellett fontos jelentőséget tulajdonítottak a lelki böjtnek is, ezt tükrözve viselkedésükben és viseletükben is. Lecsendesedtek, elhagytak minden mulatozást: bálokat, lakodalmakat és csendes imával, a Fájdalmas Olvasó mondogatásával, Keresztúti Ájtatosságon való nagypénteki részvétellel készültek a feltámadásra.
Bőtös krumplilevest ettek
Az őskeresztények még csak negyven órát böjtöltek, a XII. században vált általánossá a negyven naposra kiterjesztett böjt, ami Krisztus vezeklését és szenvedését tükrözi. A XX. század előtt élt szegények, jobbágyok javarészt csak heti egyszer fogyasztottak húst, ezért számukra az arról való lemondás csak kisebb jelentőséggel bírt.
Zalában divatban volt a zöldséggel összeforralt bőtös krumplileves valamint nagypéntekeken a szüpöcs. Ez a szilva, körte, alma és barack aszalvány finom és egészséges házilag készült ennivaló. A legszigorúbb böjt és gyász ideje nagypéntek volt. Ekkor nem sütöttek kenyeret, nem szítottak tüzet és szigorúan nem főztek zsírral, nem ettek húst. A böjt a feltámadási körmenettel ért véget. A mai napig Húsvétvasárnap, a hajnali misén szenteltetik meg a templomokban a sonkát („lapickát”), tormát, főtt tojást, cipót, vagy kalácsot és a szőlősgazdák a bort. Mindehhez Dél-Zalában még a só megszentelése is hozzátartozott. A húsvéti reggeliket a családok mindig közösen fogyasztották el.
Az ünnepi táplálkozásuk egyszerű, egészséges és tájegységenként változó volt. Mindkét húsvéti napra bőséges, gazdag lakomázás volt jellemző. A kora újkorban főként az úri háztartásokban előkerültek a változatos vad –és halételek, a mézzel és fűszerekkel ízesített étkek, a mártások. Tobzódtak a húsban, de a bárányhús evése nem volt tipikus sem a megyében, sem a Nyugat-Dunántúlon, viszont marha, tehén, tyúk, fácán, és hal nagyobb mennyiségben előfordult.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Balesetveszélyes járda újult meg a PáterdombonZalaegerszegre látogatott Magyar Péter, a TISZA Párt alelnökeÚtszegély- és járdafelújítás ZalaegerszegenKonferencia a 19-20. századi szórakozási lehetőségekrőlBefejeződött az alsóerdei kerékpárút szabadidőpark és Sugár utca közötti szakaszának felújítása Hétfőtől útburkolat és parkolóépítés kezdődik a KertvárosbanSajtótájékoztatót tartott a DK-Momentum szövetség ZalaegerszegenÚtfejlesztés és útjavítás a Vakaros-hegyenMind a 12 zalaegerszegi választókerületben indít képviselőjelöltet az EZEHétfőn reggel két helyszínen is felújítás kezdődik Zalaegerszegen -
rovatunk hírei
Új integrált intézmény a fogyatékkal élőknekErősíthető sorstársi kapcsolatSikeres pályázat a ZalaszentivánonFél karral lett világbajnok sportoló PéterEgy rendhagyó könyvZalaegerszegre látogattakIgricfesztivál NagykanizsánJimi, az örökmozgóKötetben a képzési tapasztalatokA közös dalolás örömére top 10
Zalai gólyamentés gyors összefogássalVisszaépült a Mérlegház, felavatták a várvédő katona szobrátRetro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnMindig is nagycsaládot tervezettMesehős program a nagyszülők védelmébenZalaegerszegre látogatott Magyar Péter, a TISZA Párt alelnökeElőadás a művészet és pszichózis kapcsolatárólPosztumusz díszpolgári cím Gábor Miklós színművésznek Polgárőrök nyílt napja EbergénybenAz új nyílászárók beépítésénél tart az egykori ruhagyár épületének fejlesztése