Vezető hírek
Bemutatták Laczkó Gyula festőművész Apponyi-portréját
Évtizedekig a padláson kallódott a festmény
Laczkó Gyula festőművész Apponyi Albert miniszterről, nagybirtokosról készített portréjáról van szó, ami azért érdekes számunkra, mert a politikust 1906-ban Zalaegerszeg díszpolgárává választották. Ebben az esztendőben nyolc díszpolgári címet is kiadott a város, s Apponyival annak ellenére szoros kapcsolata volt a zalaegerszegieknek, hogy a miniszter eddigi ismereteink alapján sosem járt itt. Halálát követően, 1933-ban Laczkó Gyula, a megye ismert művésze megfestette portréját, ami aztán az akkori (Kazinczy téri) városháza dísztermébe került. A festményt a második világháború után levették a falról, mert az a kiépülő kommunista rendszer szemében a korábbi korszak szellemiségét idézte. Sőt, a képet kivették a keretéből is, a vásznat pedig hengerbe rendezve a jelenlegi múzeumi épület padlására helyezték. Valószínűleg nyilvántartásba vétel nélkül. A „csomag” hosszú évtizedekig hevert ott elfelejtve, mígnem napjainkban, a múzeumépület felújításakor elő nem került.
A Göcseji Múzeum egy pályázatnak köszönhetően tavaly restauráltatta a festményt, melyet a „Réunion: újbóli találkozás egy régi díszpolgárral” című rendezvényen mutattak be az érdeklődőknek. A nagyméretű olajfestmény történetéről és Laczkó Gyula festőművészről (aki azóta szintén elfelejtődött) dr. Kostyál László művészettörténész, a múzeum tudományos igazgatója beszélt. Az eseményen jelen volt és köszöntőt mondott Balaicz Zoltán polgármester, felelevenítve a díszpolgári címek adományozásának történetét.
Hogy ki volt Laczkó Gyula festőművész? Kostyál László rövid előadásában többek között elmondta: Pozsonyban született 1901-ben, majd sümegi lakos lett, onnan pedig a pesti Képzőművészeti Főiskolára került. Zalaegerszegen, Sümegen, később a fővárosi Nemzeti Szalonban is volt kiállítása. A művészettörténész szerint másodvonalbeli portréfestő volt, aki jó technikával, megbízhatóan dolgozott. A portrék mellett kezdetben más témákat is festett. A művész közben Bakra költözött, és egy idő után inkább a templomi festészetéről lett ismert Zala megyében. Például a pusztamagyaródi és a baki templom dekorációját is ő festette, bár a szakember szerint nem túl magas színvonalon.
Országos hírnevet, ismertséget nem szerzett magának. Élete utolsó időszakát Budapesten töltötte, és ott is halt meg 1983-ban. Kostyál László hozzátette, hogy bár annak idején a helyi sajtó tehetséges művészként említette és kiállításokon is többször szerepelt, alkotásai mégsem kerültek be a múzeumba, és eddig kutatás sem kezdődött pályájáról. A múzeum padlásán megtalált Apponyi-portré azonban most ráirányította a figyelmet.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Zalaegerszegre látogatott Magyar Péter, a TISZA Párt alelnökeÚtszegély- és járdafelújítás ZalaegerszegenKonferencia a 19-20. századi szórakozási lehetőségekrőlBefejeződött az alsóerdei kerékpárút szabadidőpark és Sugár utca közötti szakaszának felújítása Hétfőtől útburkolat és parkolóépítés kezdődik a KertvárosbanSajtótájékoztatót tartott a DK-Momentum szövetség ZalaegerszegenÚtfejlesztés és útjavítás a Vakaros-hegyenMind a 12 zalaegerszegi választókerületben indít képviselőjelöltet az EZEHétfőn reggel két helyszínen is felújítás kezdődik ZalaegerszegenPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. Prószafesztiválra -
rovatunk hírei
Új integrált intézmény a fogyatékkal élőknekErősíthető sorstársi kapcsolatSikeres pályázat a ZalaszentivánonFél karral lett világbajnok sportoló PéterEgy rendhagyó könyvZalaegerszegre látogattakIgricfesztivál NagykanizsánJimi, az örökmozgóKötetben a képzési tapasztalatokA közös dalolás örömére top 10
Zalai gólyamentés gyors összefogássalVisszaépült a Mérlegház, felavatták a várvédő katona szobrátRetro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnMindig is nagycsaládot tervezettMesehős program a nagyszülők védelmébenElőadás a művészet és pszichózis kapcsolatárólPosztumusz díszpolgári cím Gábor Miklós színművésznek Polgárőrök nyílt napja EbergénybenAz új nyílászárók beépítésénél tart az egykori ruhagyár épületének fejlesztéseSzomoru Miklós előadása a Zöld Könyvtári Esték sorozat keretében