Reformáció 500–előadás a Lokálpatrióta Klubban

Az évforduló jó alkalom arra, hogy ne csak a hívők emlékezzenek, hanem a történészek is újabb kutatási eredményekkel bővítsék az eddigi ismereteket. Ezt szolgálja többek között a Magyar Nemzeti Levéltár Reformáció 500 Emlékbizottságának tevékenysége is.

Dr. Bilkei Irén főlevéltáros (MNL Zala Megyei Levéltára) volt a zalaegerszegi Lokálpatrióta Klub legutóbbi vendége, aki a reformáció kezdeti korszakának zalai történéseit ismertette a hallgatósággal. Mindenekelőtt kiemelte: Luther az elhíresült akciójával eredetileg nem új vallást, illetve egyházat akart létrehozni, hanem a meglévőt szerette volna reformálni. Kísérlete azonban kudarcot vallott (a pápa, mint eretneket kiközösítette, V. Károly pedig birodalmi átokkal sújtotta), így nézetei gyorsan egy új hit alapjaivá váltak.

Zalában a nemesség körében terjedt az új hit

Igen új hit, hiszen a történészek leginkább ezt a kifejezést használják a 16. század eseményeit kutatva. A korai évtizedekben ugyanis még nem lehet református, vagy evangélikus vallásról beszélni. Ami az évfordulóhoz kapcsolódó zalai kutatásokat illeti, a Zala Megyei Levéltár munkatársai több mint egy éve dolgoznak már a projekten. Bilkei Irén az új hit kezdeti, 16. századi elterjedését kutatja a korabeli – latin nyelvű – dokumentumok alapján. Mint mondta: munkája során átnézte a levéltár érintett korszakból származó hiteleshelyi okleveleit, valamint a Zala megyei közgyűlési jegyzőkönyvek regesztáit. Ezeket pedig összevetette a meglévő szakirodalmakkal. Mint mesélte, a feladat nem könnyű, hiszen sokszor olyan, mint tűt keresni a szénakazalban: gyakran csak egy-egy rövid mondat utalhat a kutatás tárgyára a régi oklevelekben.

Országos viszonylatban az 1530-as évektől terjedt el fokozatosan a vallás, Dévai Bíró Mátyás tevékenysége révén. Zalában a 16. század második felében jelent meg intenzívebben az új hit. Az alföldi vagy a dél-dunántúli megyékkel ellentétben nálunk nem volt erős polgárság (mivel nem voltak szabad királyi városok), így első körben a nemesi, középnemesi réteg lett az új hit befogadója. Érdekesség az is, hogy már az 1530-as években volt zalai hallgatója a wittenbergi protestáns egyetemnek, és a kutatások szerint a 16. század folyamán több zalai fiatal is járt oda. Tanulmányaikat pedig zalai nemesi famíliák támogatták. A megyében előbb Kanizsán, majd Lendván jelentek meg az új hit központjai, két jeles családhoz, a Nádasdyakhoz és a Bánffyakhoz kötődően (akik támogattak is wittenbergben tanuló zalai fiatalokat). Általánosságban is elmondható, hogy a protestantizmus területi határai nagyjából lefedik a nemesi birtokhatárokat.

Zalaegerszeg kicsit más ebből a szempontból, hiszen a mezőváros a veszprémi püspök birtokában volt, így nem volt arisztokrata, világi földesura, aki az előbb említett két városhoz hasonlóan a hit támogatójává vált volna. Emiatt a környező falvak (Kökényesmindszent, Salomvár, Boncodfölde) köznemesi birtokosai fogadták be először az új hit eszméit. Zalaegerszegről emiatt kevés a 16. századi adat.

Bilkei Irén munkássága kiterjed a templomok vizsgálatára is; az új hit első követői kezdetben a rossz állapotú, elhagyatott katolikus templomokat vették birtokba; átalakítva azok szerkezetét és főleg díszítését. Sok közülük a rekatolizáció után ismét a katolikus híveké lett. Egy-egy ilyen templom (például a Csesztregi) falvizsgálatán jól ki is mutatható, hogy melyik korban milyen vallási felekezet használta.

A történész elmondta, hogy a levéltár ősszel egy nagyszabású konferenciát is rendez, ahol részletesen tárgyalják majd a protestantizmus zalai évszázadait; a 16. századtól egészen napjainkig. Az évforduló jegyében több országos program zajlik, melyek célja, hogy a különböző korosztályok számára közelebb hozzák a témát. Ennek érdekében például rajzfilmsorozat, valamint lego -és playmobil Luther-figurák is készültek. A nemzeti levéltár „Utazás Wittenbergbe” címmel országos vetélkedősorozatot hirdetett felsősöknek, valamint középiskolásoknak. Ennek keretében a Zala Megyei Levéltárban is zajlanak tematikus órák.

Az interneten két weboldal (reformacio.hu és a reformacio.mnl.gov.hu) is foglalkozik a jubileumi év főbb eseményeivel és híreivel. A Facebookon pedig egy lelkészházaspár működteti az „500dayswithluther” oldalt, ahol az előbb említett playmobil Luther-figura kalandos utazásait kísérhetik figyelemmel a követők.